A Humusz Szövetséget hosszú évek óta szakmai tanácsokkal segítő szakértő, Hartay Mihály – aki nem mellesleg a Humusz rendes tagja is – elolvasta Greta Thunberg Klímakönyvét, sőt, ki is jegyzetelte azt. Az általa írt összefoglalót közöljük több részben, hétről hétre blogunkon. Íme a harmadik rész.

HARMADIK RÉSZ / Hogyan hat ez ránk?

Thunberg: a világ lázas: 

Óriásiak az egyenlőtlenségek a világban. Az emberiség 10%-a felelős a kibocsátás 50%-ért. Nincs végleten növekedés egy véges bolygón. A válságért a gazdasági növekedés hajszolása, a rövidtávú gondolkodás a felelős. A kapzsiság, az önzés és az egyenlőtlenség mindent összezavart. (Nesze neked kapitalizmus és demokrácia! HM)

Az egészség és éghajlat:  

Azok a gyerekek, akik 2014 után születtek 36-szor több hőhullámot lesznek kénytelenek elviselni életük során, mint az 1960–ban születettek. Az egészségügyi veszélyek a leghátrányosabb helyzetű embereket fogják leginkább sújtani. Kulcsfontosságúvá válik az emberek közötti globális szolidaritás. Hosszabb távon azonban senki sem érezheti magát biztonságban. 

Hőség és betegség: 

A hőség az egyik legnagyobb környezeti fenyegetés, amellyel szembe kell néznünk. Jelenleg is a halálesetek 1%-ért a hőség a felelős. Bizonyos régiókban (Dél-Európa, Dél-Ázsia, Dél-Amerika) tízszeresére (10%) fog nőni a halálozás, a fokozódó urbanizáció és idősödő népesség pedig erősítő tényezőként fog hatni. A 35 °C-os, magas páratartalmú levegő halálos lehet sok ember számára. Különösen veszélyeztetettek a betegek, idősek, várandós nők, gyerekek. A növekvő egyenlőtlenség, a gyorsuló urbanizáció, a természeti erőforrások szűkülése szorosan összefüggnek az éghajlatváltozással és hatással vannak az egészségünkre. 

Légszennyezés: 

Jelenleg is nagyjából évente 10 millió ember haláláért felelős a légszennyezés, ami a társadalom legvédtelenebb csoportjait sújtja leginkább. Az emisszió csökkentésével azonnal javulna az emberek életminősége. 

Vektor közvetítette betegségek:   

Azok a fertőzések, amit  különféle állatok, szúnyogok (számuk erősen növekedni fog), legyek stb. terjesztenek (malária, zika, dengue stb.). A fertőzések aránytalanul nagyobb mértékben érintik a szegényeket. A magasabb hőmérséklet kedvez a vektor közvetítette betegségeknek. A malária és dengue a mérsékelt égövi országokban is megjelenik (Pl: Mo.). Az urbanizáció, migráció, turizmus tovább nehezítik a betegségek féken tartását.

Antibiotikum-rezisztencia: 

Minél több antibiotikumot használunk, annál hamarabb válnak haszontalanná, mert a baktériumok ellenállóvá válnak velük szemben. A rezisztencia fokozatosan vált korunk egyik legnagyobb közegészségügyi problémájává. A magasabb hőmérséklet fokozza a baktériumok ellenálló képességét, miközben az antibiotikumok hatékonysága csökken. Valószínű, hogy a 21. század közepére évente több millióan fognak meghalni antibiotikum rezisztencia következtében.  

Élelmiszer és táplálkozás: 

Az alapvető termények (rizs, búza, kukorica, szója stb) mind veszítenek tápanyagtartalmukból. A CO2 kibocsátás növekedése csökkenti az élelmiszerek tápértékét. A világ halállományát túlhalásszák, a globális halfogás mennyisége 1996 óta csökken. Ezerszeres sebességgel halnak ki miattunk fajok. A rovarokat különösen nagy csapás érte. 

Thunberg: nem mind ugyanabban a hajóban evezünk: 

Annak a széntartaléknak a 90 %-át már elfogyasztottuk (elsősorban az északi országok), amivel a hőmérséklet 1,5 °C alatt tartható.  (Széntartalék az a szénmennyiség, amit felhasználhat az emberiség úgy, hogy a globális hőmérsékletet 1,5 °C alatt tudja tartani.) Jelenleg a széntartalék maradékát élik fel - elsősorban - a gazdag országok. A bolygó 3 milliárd lakója fejenként kevesebb energiát fogyaszt, mint egy amerikai család hűtőszekrénye. A globális észak tehát feléli a széntartalék maradványait is és ezzel nemcsak a saját gyerekeit fosztja meg az életlehetőségektől, hanem a szegény és a klímaválságért nem felelős országok lakóit is. 

Ráadásul a gazdag országok a kibocsátások csökkentését kreatívan (csalással) mutatják ki. Svédország például nem veszi számításba a repülés és hajózás kibocsátását. Ha teljeskörűen számolnák a kibocsájtást, akkor nem csökkenés, hanem emisszió növekedés lenne. És még meg is ünneplik a csalást. 1988-óta (IPCC megalapítása) 100%-kal nőtt a világ CO2 kibocsájtása. A klímapolitika alapját képező adatok hibásak, mert szándékosan sok emissziót kihagynak belőle. A jelenlegi irányelvek eredményeként a század végére 3,2 °C növekedésnél fogunk tartani.

Élet 1,1 °C-os melegedésnél: 

2021. augusztus 9., az IPCC hatodik évértékelője: Egyértelmű, hogy az emberi befolyás melegíti a légkört. A globális hőmérséklet a fosszilis energiahordozók felhasználásának kezdete óta 1,1 °C-kal nőtt (Mo-on 1,63 °C-kal!! HM). 

Első lecke: a világ összes pénze és technológiája a mienk lehet, de ezek nem fognak segíteni rajtunk. 

Második lecke: minden a fiatalokon múlik, rajtuk áll vagy bukik. A klímaváltozás elleni harc olyan szemléletváltást tesz szükségessé, ami az idősebb emberek számára nehéz. Ez az egyik oka, hogy a vezetők képtelenek megérteni a paradigmaváltás szükségességét. Nyomást kell gyakorolni a politikai vezetőkre! Kezdjük lokálisan, de céljaink legyenek globálisak!

Környezeti rasszizmus: 

Egyenlőtlenség: Az USA a világ népességek 4%-a, a kibocsátás 25%-ért felelős. A globális „Észak” feláldozható zónának tekinti a világ szegényebb „Déli” részét. Mi ez, ha nem rasszizmus? Erős demokráciában gyökerező együttműködő és a helyreállítást kitűző rendszereket kell építeni.

Klímamenekültek: 

2070-re a Föld 19%-a – ma kb. 3 milliárd ember otthona – válik lakhatatlanná. A világnak több százmillió menekülttel kell számolnia. Az ilyen léptékű tömeges migráció az egész bolygót destabilizálja. Egyre több ember fog egyre kevesebb erőforrásért versengeni. A klímamenekültek miatt egész nemzetek omolhatnak össze. A változás forró pontjai a legmelegebb egyenlítői régiókban lesznek, ahol a legnagyobb a népszaporulat. A Száhel övezet (Afrika közepe) a világ legsúlyosabb vízellátási válságával néz szembe már ma is. Ázsia keleti és déli részén nagy területek válnak lakhatatlanná. Közép-Amerika lesz a világ leggyorsabban melegedő térsége. Egyértelmű, hogy a mai politikai vezetők döntései határozzák meg, hogy mit hoz a jövő. 

A tengerszint-emelkedés és a kis szigetek: 

A kis szigetek előtt áll a legkomolyabb éghajlatváltozás által támasztott kihívás. Egyre inkább tanúi vagyunk a tengerszint-emelkedés tragikus következményeinek. A part menti talajvízgyűjtők sókoncentrációja megemelkedik. Sok helyen ez az egyetlen ivóvízforrás. Ugyanakkor a kis szigeteknek csekély szerepük van a klímaváltozás előidézésében, mégis ők szenvedik meg a következményeket. 

Eső a Száhel övezetben: 

A Száhelben (Afrika közepe) az eső minden. Harminc éve a Csád-tó még hatalmas volt, mára a víz 90%-a elveszett. Az övezetben a hőmérséklet már most 1,5 fokkal magasabb, 2030-ra 2 fokkal, 2050-re 3-4 fokkal lesz magasabb. Az eső vagy áradásokat okoz vagy hiányzik. A farmerek és pásztorok közötti ősi szövetség felbomlott és immár egymással versengenek a természeti kincsekért. 

Tél Sápmiban (Lappföld): 

Svédország, Norvégia, Finnország területén fekszik. Ha az ember az év nagy részében a hóban él, megtanulja figyelni a hótakaró változásait. Valami történik a hóval! Korán érkezik, de aztán eső hullik, majd újra fagy. Az állatok a jeges hótakaró alól nem képesek élelmet kikaparni és éhhalás fenyegeti őket. Az erdőkön tarvágásokat hajtanak végre, helyükre szélturbinák kerülnek. Az élőlényeknek élhetetlenné válik a Lappföld. 

Harc az erdőért: 

Az emberiség mindegy 5%-át adják az őslakosok. Ők a bolygó igazi őrangyalai és a krízisek mégis a világ őslakos népeit sújtják a legjobban. Évezredeken keresztül harmóniában éltek a Földdel és ezért olyan életformára kell áttérni, amelynek révén az ember ismét egyensúlyban élhet a természettel.

Thunberg: Hatalmas kihívások várnak ránk: 

2050-ig 1 milliárd ember kényszerülhet arra, hogy elhagyja az otthonát. A demokrácia a legértékesebb eszközünk, és ne legyen kétségünk afelől, hogy demokrácia nélkül semmi esélyünk megoldani az előttünk álló problémákat. (A demokrácia rövid távú megoldásokra törekszik, jó az embernek, de nem jó az élővilág többi részének! HM). Egyre több az autoriter politikus, akik egyszerű megoldásokat és bűnbakokat fognak kínálni, válaszul az egyre összetettebb problémákra. Több milliárd klímaaktivistára, erőszakmentes, békés demonstrációkra és polgári engedetlenségre van szükség. Sztrájkokra, bojkottra felvonulásokra…. Mindannyiunknak együtt kell működnünk!

Felmelegedés és egyenlőtlenség: 

Világunkban mélységes egyenlőtlenség uralkodik. Az üveggázhatású gázok át fogják alakítani az éghajlatot és ez a változás valószínűleg teljesen átformálja majd a világszerte meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket. Csökkenhet, de akár nőhet is az egyenlőtlenség, mert az eddigi tapasztalat az mutatja, hogy a szegények mindig jobban szenvednek, mint a gazdagok, és kevésbé képesek védekezni, alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásai ellen.  Az országokat nem egyformán fogja érinteni a melegedés: lesz, ahol kellemesebbé válik az időjárás (pl: Norvégia) és lesz, ahol elviselhetetlenné válik. A szegényebb társadalmak jellemzően a forróbb térségekben élnek. A felmelegedés nem lineáris, és ez tovább szélesítheti a gazdagok és szegények közötti szakadékot. 

Vízhiány: 

A víz közvetíti a klímaváltozás hatásait a társadalomnak. Az éghajlatváltozás várhatóan fel fogja gyorsítani a víz körforgását és ez látszólag növelni fogja a hozzéférhető és megújuló édesvíz-forrásokat. Csakhogy a hatást kioltják majd a szélsőséges időjárási események és a csapadékeloszlás egyenetlenségei. Az aszályok és áradások száma növekszik. A XXI. században az aszályok száma 30%-kal, a viharoké 40%-kal, az áradások 230%-kal nőttek, összehasonlítva a XX. század utolsó két évtizedével.  A 2015-ös migrációs válság során az európai népesség 0,5%-át kitevő embertömeg áramlott be, és ennek is nyugtalanság és feszültség lett a következménye (Ezt elsősorban a közel-keleti hatalmas méretű aszály okozta. HM). A jelenlegi melegedési trendek alapján várhatóan 1,2 milliárd ember kényszerülhet otthona elhagyására. 

Klímakonfliktusok: 

Az emberiség történelme során mára sokkal békésebbekké váltunk egymással szemben. Ettől függetlenül világunk továbbra is erőszakos hely maradt. Tudósok felvetették, hogy az éghajlatnak szerepe van az emberek egymással szembeni viselkedésében. A változó éghajlat képes növelni az emberi konfliktusokat. Ha meleg van, az emberek ingerlékenyebbek, a csoportok közötti konfliktusok valószínűsége megnő. A csoportos agresszió valószínűsége 10-20%-kal növekszik minden egyes Celsius fok emelkedéssel. 

A klímaváltozás valós ára: 

Ha a jelenlegi úton megyünk tovább, a Föld 3°C-kal lesz melegebb az iparosítás kora előtti szinthez képest, és ezzel a civilizáció összeomlását kockáztatjuk. Egyik csapás fogja követni a másikat, pénzügyi összeomlás, tömeges éhínség, tömeges migráció, számos ország káoszba süllyed. A korai kutatások a társadalmi károkozás hatásait alaposan alulbecsülték. A pontos költségeit nem egyszerű előre jelezni, főképp a „küszöbök”, átbillenési pontok viselkedése miatt, amelyek akár nagyságrendekkel nagyobb károkhoz vezethetnek. 

A permafroszt gyorsuló olvadása és az ebből felszabaduló metán (rövid távon, 20 éves időtartamra 85-szörös, 100 éves távlatban 30-szoros a felmelegedési potenciálja mint a CO2-nek - HM) miatt a legpesszimistább klímamodelleket is meghaladhatja a felmelegedés. 

Ha nagy mennyiségű édesvíz árad az Atlanti-óceánba (az északi-sarki jégtakaróból), leállhat a Golf-áramlat, amely melegen tartotta Európát. Nem tudjuk, mikor következik be az átbillenés. 

Az erdőtüzek rendszeresen tombolnak az amerikai és az ausztrál kontinensen a szélsőségesen alacsony páratartalom, a hőség, a csapadékhiány miatt. Ahogy emelkedik a hőmérséklet, egyre több lesz az erdőtűz és a folyók áradása. 

A Közel-Keletről induló migráció egyik hajtóereje az országok területén tomboló hőség volt 2015-ben. Ez növelte a belföldi és nemzetközi instabilitást.

Több milliárd ember túlélése függ csupán néhány gabonatermő vidéken termelt búzától, kukoricától és más terményektől. Ha az éghajlat tovább melegszik, ezek a területek ki fognak száradni és nem lesznek alkalmasak élelmiszertermelésre. 

A jelenlegi globális gazdaság szorosan összekapcsolt rendszer, a legkisebb zavarok is pusztító erejű következményekkel járnak. 

Az összefoglaló első része ITT OLVASHATÓ.

Az összefoglaló második része ITT OLVASHATÓ.

Az összefoglaló szerzője a Humusz Szövetséget hosszú évek óta szakmai tanácsokkal segítő szakértő, a Humusz Szövetség rendes tagja, Hartay Mihály.