A folyadékpótlás fontosságát talán már nem kell senkinek sem magyarázni, mindenki tudja, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel a kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen része. A szükséges mennyiség egy részét étellel visszük be, de 70-80 százalékát valamilyen ital formájában, azaz átlagosan naponta 2-2,5 liter folyadékot ajánlott minimum innunk szervezetünk megfelelő működéséhez.
A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki. A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát.
Amennyiben továbbra sem sikerül multilaterális megállapodással rögzíteni a szennyezés mértékét, akkor 2040-re a világ tengereiben a műanyaghulladék össztömege meghaladhatja az ott élő halakét – idézi a BBC a londoni székhelyű nemzetközi környezet- és természetvédelmi szervezet, az Environmental Investigation Agency (EIA) egyik munkatársát.
A bukaresti sajtótájékoztató után a Figyelő a román–magyar államközi környezetvédelmi és vízügyi együttműködésről kérdezte a bukaresti kormány szakminiszterét.
Az apró szennyező részecskék sejtmérgezést és gyulladást is okozhatnak.
Egy új tanulmány szerint a vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket, olyan globális ökoszisztémákat fenyeget, amelyektől az élet függ, ezért a tudósok a termelés és a károsanyag-kibocsátás korlátozására szólítottak fel.
Helyi állatvédők és állatorvosok hívták fel arra a figyelmet, hogy elefántok pusztulnak el Srí Lanka keleti részén, mivel műanyaghulladékot esznek. Közlésük szerint az elmúlt nyolc évben az Ampara kerületi Pallakkadu faluban, Colombótól 210 kilométerre keletre mintegy húsz elefánt halálát okozta, hogy műanyaghulladékot evett.
A szárítógépek a légkörben lévő műanyag mikroszál-szennyeződés fő forrásai közé tartoznak hongkongi kutatók szerint: egyetlen gép 120 millió műanyag mikroszálat bocsáthat a levegőbe évente.
Van Ukrajnában egy 800 ezres történelmi város, amelynek legmagasabb pontja egy szemétdomb. Ezzel a szöveggel fel lehetne építeni a katasztrófaturizmust Lvivben, valójában egy ígéretes rekultivációs helyszínről van szó, ahol a tervek szerint néhány év múlva vonzó park lesz, és a város egy fenntarhatóan gazdaságos és környezetbarát hulladékkezelő rendszert is kap. A megoldás példa lehet Kárpátaljának is, ahol rendezett hulladékfeldolgozás nélkül biztosan jön szemét Magyarország felé. Tervek már vannak a problémára – amelyek megoldására nagyrészt az EU-tól vár forrásokat Ukrajna. Az 1,2 millió lakosú térség vezetése szerint hulladékfeldolgozók felépítése 2030-ig 100 millió euróból megoldható, utána piaci alapon önfenntartó lenne a rendszer. A szakma az üzleti modellt illetően pesszimistább, de mérsékelt költségvetési kiegészítés mellett valóban működhet a dolog – és mindenképpen megéri, ha a folyószennyezés megszűnését is belekalkuláljuk.
Január elsején életbe lépett a törvénymódosítás, mely értelmében elindult a műanyag palackok és fémdobozok visszaváltása Szlovákiában. A változástól azt remélik, hatékonyabb lesz a flakonok újrahasznosítása, a környezettudatosabb módszerhez azonban a lakosoknak is alkalmazkodniuk kell.