Újrahasznosítás

Szemétről, hulladékról sokat lehet hallani mostanában, azonban csak a lerakás, szelektálás tűnik fontosnak. Ha valóban fontosnak tartjuk a szemét, hulladék problematikáját, akkor elsősorban a megelőzésre, a minél többszöri felhasználásra kell törekednünk.  De igazából a hulladékgazdálkodás bármely lépcsőfokán szeretnénk is előremozdulást elérni, a beruházások mellett legalább annyira fontos a tudatosítás, az emberek meggyőzése annak hasznosságáról. Hiába helyezünk ki színes kukákat, ha azok tartama egybeöntve indul majd tovább, és csak a válogató állomáson kerül újra kategorizálásra. Hiába az igyekezet, ha kezünkből már jóval a gyűjtőedény előtt kiveszik a hulladékot, és ha a lakosság nagy része számára lehetetlen küldetés a termelt hulladékok 2-3-4 típus szerinti különválogatása. 

Egy kortárs műalkotást egyes darabjaitól szabadította meg a takarítónő egy mannheimi templomban még január végén. Az alkotás készítője nem esett teljesen kétségbe, és a vödröt, amiben megtalálta a kidobott darabokat, beleépítette művébe.

TELTHÁZ!

Március 1-je jeles nap, az Újrapapír Napja! Töltsük ezt a délutánt az újrapapír körül: miként kapcsolódik a megelőzés, újrahasználat, újrahasznosítás fogalmaihoz? Milyen új technikákkal lehet feldobni az óvodai, iskolai kézműves foglalkozásokat?

A legkülönbözőbb nyelvű simkártyák, gyógyszerek, angol nyelvű bemutatkozó szövegek jegyzetei, játékok és rengeteg levált talpú cipő: a migránsok szemétnek látszó tárgyai mind-mind egy hosszú út emlékét őrzik, és egy múzeumi kutatási alapanyag részét képezik.

Mike Reynolds építész, az Earthship technológia kidolgozójának szavaival élve: "...az Earthship a fenntartható tervezés és kivitelezés összegzésének tekinthető. A környezettudatos életmód minden egyes eleme helyet kap ebben az ügyes épületben." Azt pedig nem mondhatjuk, hogy Mike Reynolds csak úgy dobálózik ilyen mondatokkal. Ha valaki komolyan veszi a fenntartható építészetet, akkor az ő.

“A hulladékemberek húsz konténerbe zsúfolva utaznak körbe-körbe a Fölgolyón, mint a fogyasztói társadalom menekültjei. A hulladékemberek a mi tükörképeink, hiszen hulladékot gyártunk és hulladékká válunk. A ma kólás üvege lesz a jövő archeológusainak lelete, jelenkorunk piramisai pedig a szemétdombok, melyeken a fogyasztói társadalom nevelgeti bimbóból virággá sajátos civilzációját. Gyermekeink a kólásüveg, a Red Bull, a háborúk és az olaj gyermekei. A gazdagok szemetét szegények gyűjtik, a szegényekét a legszegényebbek, az igazán nélkülözők pedig gödröt ásnak a Szahara homokjába, hogy hulladékból rakott tűznél melegedhessenek. És lassan mindent ellep a sátáni kutyák ugatásának sűrű, fekete felhője. De csak egy év kell, és a hulladékot majd belepi a homok, a szemétgödör helyén pedig luxushotel épül.” HA Schult