Újrahasználat

A hullámkarton nem véletlenül az egyik legnépszerűbb csomagolóanyag: sokoldalúan felhasználható, könnyű, mégis erős, így rendkívül költséghatékony megoldás, ha biztonságosan kell szállítani valamit. Éppen ezért szinte mindenki otthonában akad néhány újrahasznosításra váró doboz vagy tekercs, amiből a legkreatívabb elmék egészen elképesztő dolgokat is képesek alkotni. Az alábbi ötletes megoldások mind a hullámkarton kivételes adottságait használják ki.

Előző cikkeinkben kitértünk már arra, hogy mennyire fontos a szelektív hulladékgyűjtés és felhívtuk arra is a figyelmet, hogy több olyan hulladéktípus is létezik, ami megtalálható a háztartásokban és első ránézésre valamelyik kategóriába besorolható, mégis külön kell őket gyűjteni, és az erre a hulladéktípusra szakosodott gyűjtőhelyre vinni.

Kevés olyan szórakozni járó ember van Budapesten, akinek még sincs odahaza legalább egy-két újratölthető pohara – újrapohara –, vagy azért cserébe kapott műanyag zsetonja egymástól teljesen független szolgáltatóktól. Aztán ahogyan az egymással nem csereszabatos poharak toronnyá nőttek a konyhapulton, úgy lett sokaknak elegük az egészből.

Nyár végén indítottunk egy kérdőívet, hogy felmérjük, mit gondolnak olvasóink a zöldre festésről. A kérdőívet 289-en töltötték ki. Nem ígértünk jutalmat vagy kupont a kitöltésért, így egyértelmű, hogy a tudatos vásárlók fontosnak érzik, hogy véleményüknek hangot adjanak. A kérdőívben fogyasztási szokásokra, vásárlói döntésekre kérdeztünk rá, és kíváncsiak voltunk, milyen greenwashinggal, azaz zöldre festéssel találkoztak legutóbb. Az eredményt Bajzák Anna, kommunikációs és marketingszakértő értékelte.

Miért fontos valamit megjavítani? Hogyan segítik a fogyasztókat az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre - JRC) a javíthatósági pontszámokkal? Az Isabel Lopez-Neirával, az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) fenntarthatósággal foglalkozó csapatának munkatársával folytatott beszélgetés a Humusz Szövetség jóvoltából magyarul is olvasható.

Jó hír, hogy 2024. január elsejétől kötelezően visszaválthatóak lesznek az eldobható italcsomagolások Magyarországon. Palkovics László miniszter a Greenpeace-nek küldött válaszlevelében hangsúlyozta, hogy dolgoznak a betétdíj-bevezetés szabályain. A zöldszervezet üdvözli a lépést, de ennél jóval ambiciózusabb célkitűzéseket vár a kormánytól. Az egyszer használatos csomagolóanyagok visszaszorításához az újratöltés bevezetésére is rá kell kényszeríteni a gyártókat, ezzel kapcsolatos intézkedésről azonban nincs szó a miniszter válaszlevelében. A Greenpeace Magyarország erről szóló petícióját 55 ezren írták alá. 

Az Európai Bizottság új jogszabálytervezetet terjesztett elő, amely a telefonok és táblagépek akkumulátorainak élettartamán és a pótalkatrészek elérhetőségén kívánja javítani.

Hibrid repohárrendszert vezet be csütörtöktől a Budapest Park: a lényege, hogy kétféle repohár lesz náluk. Az egyik a már megszokott színes, dizájnos pohár, amit az ember pénzért megvehet, majd az árát tokenre válthatja, a másik pedig egy egyszerű, áttetsző repohár lesz, amit ingyen megkaphat, írják közleményükben.

Halomban áll a PET-palack a bolygónkon, és míg a fosszilisekből előállított műanyagok fokozzák a klímaválságot, az óceánokat, erdőket beborítva a szeméthegyek ökológiai katasztrófához is vezetnek. A nagy üdítőital-gyártó cégek fenntarthatósági fogadalmakat tesznek, de ez általában kimerül abban, hogy növelik az újrahasznosított műanyagok használatát. Arról azonban nem sok szó esik, amivel valóban tenni lehet a hulladékcsökkentésért, ez pedig a palackok újrahasználata. Ám léteznek olyan vállalatok hazánkban, akik ráálltak az újratöltésre, még úgy is, hogy a nagy áruházláncok sokszor nem segítik elő ezt a környezettudatos törekvést. A greenpeace olyan cégeket keresett meg, ahol már működik az újratöltés, bizonyítva ezzel, hogy mindenkinek megéri, ha környezetbarát a csomagolás.

Egyre több szórakozóhely, illetve fesztivál vezeti be a visszaváltható műanyag poharakat. Ezek előnye, hogy nem kell összeszedni őket, mert a vendégek visszaviszik – tehát csökkennek a vendéglátósok költségei. Ráadásul az üvegpoharakkal szemben ezek nem törnek el olyan könnyen. Busky Péter, a G7 újságírója járt utána a hazai rossz gyakorlatnak.