Megelőzés

A megtermelt élelmiszerek 30-40 százaléka világszerte a kukában végzi, miközben 800 millió ember éhezik.

Egerszalókon, Tőgyi Balázs épített egy működőképes komposztkazánt, ami 40 Celsius-fokos melegvíz előállítására képes, tehát tökéletesen alkalmas padló- és falfűtésre is.

Idén tavasszal látott napvilágot az az adat, miszerint az Egyesült Királyságban naponta körülbelül 8 millió, vagyis évente körülbelül 3 milliárd papírpohár kerül a szemetesbe - és csupán 400-ból egy kel új életre újrahasznosítás által. A poharak nagy része pedig az elvitelre kért teák és kávék hagyatéka. 

Néhány hete került a hírekbe, hogy az amerikai Walmart bolthálózat tesztjelleggel szélesíti zöldség- és gyümölcskínálatát 300 floridai üzletében: ezentúl nemcsak a tökéletes formájú és színű termések kerülhetnek az üzlet polcaira, hanem a "megjelenésükben kihívásokkal küzdő" darabok is. Ez azt jelenti, hogy beveszik az árukínálatba azokat is, amelyeknek minőségével és élvezeti értékével nincs semmi gond, csak épp nem néznek ki tökéletesen (mert esetleg valamilyen külsérelmi nyom van rajtuk, vagy épp a méretük/formájuk tér el a sztenderdtől). Az üzletlánc ezeket olcsóbban fogja árulni, a cél pedig az, hogy ezzel is csökkentsék az élelmiszer-pazarlást. A hazai üzletekben a divány.hu nézett körül.

A következő hetekben rengetegen teszik majd rendbe otthon vagy a hétvégi háznál a kertet - égetik el az avart, vagy például a megmetszett, elszáradt növények ágait. Nem árt azonban tisztában lenni az új tűzvédelmi szabályokkal; az előírás szerint ugyanis már tilos a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése. Aki a szabályt megszegi, nagyon komoly bírságra is számíthat.

Légszennyezésből származó apró szemcséket talált emberi agyszövetmintákban egy új kutatás - adta hírül BBC News. Az új kutatás az első, amelyik bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó szemcsék megtalálják útjukat az agyba is. A kutatók "félelmetesnek és döbbenetesnek" nevezték felfedezésüket.

Hamarosan hivatalosan is kimondhatják, a 11.000 évig tartó holocén után új földtörténeti korba léptünk: az ember korába. A tudósok által antropocénnak, vagyis az ember korszakának nevezett földtörténeti korral kapcsolatban már csak az a kérdés, mikor is kezdődött.

Egy friss felmérés szerint, ha Földünk lakossága a jelenlegi ütemben nő, 2053-ra eléri a tízmilliárd főt – most összesen 7,4 milliárdnyian vagyunk. De a népességnövekedés nem lesz egyenletes, egyes területek lakossága megduplázódik, míg máshol, így Európában is folyamatosan és rohamosan fogy. A részletek itt , számunkra most az a lényeg, hogy így vagy úgy, de kijön a matek: 37 év múlva 10 milliárd ember él majd a Földön.

Múlt héten zajlott Budapesten az ötödik Nemzetközi Nemnövekedés Konferencia, ahova a világ számos részéről érkeznek a résztvevők, hogy arról beszéljenek, milyen lenne egy nem a növekedés fogalma köré felépített világban élni.

Egy Földünk van, de jelenlegi életmódunk mellett ez nem elég. Idén augusztus 8-án jött el a túlfogyasztás napja. Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van. Ráadásul a Föld éghajlata melegszik, olvadnak a gleccserek, emelkedik a tengerszint és az időjárási szélsőségek (aszály, ciklonok, áradás) is egyre gyakoribbak. Mi a közös ezekben? Többek között az, hogy bolygónk legszegényebb rétegeit sújtják a legerősebben, akik így egyre nehezebben tudnak élelmiszert termelni, veszélyeztetve ezzel a célt, hogy 2030-ra teljesen felszámoljuk az éhezést. Pedig tehetünk ez ellen. Már kis odafigyeléssel is képesek lehetünk nagy változást elérni. Kövessük hát a FAO tanácsait!