Évi 2,5 milliárd tonna élelmiszer végzi a szemétben

Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna.

Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna.

A világ 1,3 milliárd dohányosa a becslések szerint évente mintegy 4500 milliárd cigarettacsikktől nem megfelelő módon szabadul meg, így a csikkek a leggyakrabban a környezetbe kerülő hulladékok a bolygón – közölte a STOP amerikai dohányzásellenes szervezet, amelyet Michael Bloomberg milliárdos amerikai üzletember alapított a dohánygyárak elleni küzdelem segítésére.

Ha fenntartható zöld háztartásról beszélünk, általában nem a toalettpapír az első ami az eszünkbe jut, pedig ha belegondolunk, valóban sok fogy belőle. Otthonunk elengedhetetlen, naponta használt termékét a pandémia helyezte fókuszba, hiszen ez volt az a termék, amiből szinte mindenki betankolt.

Linda egy 24 éves pécsi lány, akinek elege lett abból, hogy az influenszerek folyamatosan rá akartak tukmálni valami terméket az interneten.

„Mindenki számít. Mindenkinek megvan a maga szerepe. Mindenki képes változtatni a dolgokon. Ha összefogunk, együtt meg tudjuk menteni a világot. Minden egyes nap döntések előtt állunk, és csakis rajtunk múlik, hogyan segítik egyéni választásaink, fogyasztási szokásaink a bolygót, és annak élővilágát.”

Még csak most kezdjük igazán megérteni, pontosan milyen hatással van a természetre az az elképesztő műanyagszennyezés, amivel sújtjuk a bolygót. Most például egy friss kutatás során a sirályok által lerakott tojásokban is találtak műanyagszármazékokat, ami azt jelenti, hogy az állat szervezetében tartósan jelen lehet a műanyag.

Tudta, hogy egy átlagos európai polgár évente 4,8 tonna hulladékot termel, melynek a jelentős része műanyagból készült csomagolóanyag? Hazánkban sem sokkal jobb a helyzet, Magyarországon csak műanyag csomagolásból 30,5 kg hulladék jut egy főre évente, és ennek csupán 27,5%-át dolgozzák fel újra.[1] A most induló Műanyagmentes Július erre a problémára hívja fel a figyelmet, és a kihíváshoz való csatlakozással mi magunk is tehetünk azért, hogy minél kevesebb műanyag kerüljön be a mindennapi használatba.

Idén június 8-ra esik a magyar túlfogyasztás napja. Ez arra utal, hogy ha a bolygón mindenki úgy élne, mint a hazai háztartások, akkor kevesebb, mint fél év alatt elfogynának a Föld egy évre szánt erőforrásai.

A fűnyírás és locsolás terhei alól megváltást hozó műpázsitok egyre élethűbb alternatívát jelentnek, és a kereslet láthatóan Magyarországon is erősen felfutott az utóbbi időben, a nálunk fejlettebb piacokon azonban már azon gondolkodnak, hogy a környezeti terhelésük miatt egyenesen be kellene tiltani a használatukat.

Egyre egyértelműbb, hogy a jelenlegi, lineáris gazdasági modell fenntarthatatlan. Az EU számos olyan intézkedést fogadott el, amely ösztönzi az átállást a fenntarthatóbb, körforgásos gazdasági modellre. Ennek egyik fontos elve a keletkező hulladék mennyiségének minimalizálása, sőt, a hulladékmentes, azaz a ’zero waste’ életmód. Mi a körforgásos gazdaság lényege, mi szükséges ahhoz, hogy az EU országai mielőbb erre a modellre váltsanak, és mit tehetünk mi magunk hulladékunk minimalizálásáért – ilyen kérdésekről beszélgettünk nemrégiben Bauer Zsolttal a Climate Reality Projecttől, Horváth Bálinttal, a Holland Nagykövetség szakértőjével és Tóth Andi bloggerrel.