A külföldről érkező élelmiszerek hosszú utat tesznek meg a célállomásokig, ezzel több szempontból is károsítják a környezetünket. Természetesen nem maguk az alapanyagok szennyezőek, de az őket szállító kamionok, hajók és esetenként repülőgépek károsanyag-kibocsátása nagyban hozzájárul a globális klíma rohamos változásához. Azzal azonban, hogy inkább helyi termelőktől szerezzük be ételeinket, nem csak ezt akadályozzuk meg.
A műanyag vagy a papír szívószállal ártunk kevésbé a bolygónak? Augusztus végén megjelent egy friss tanulmány, amely szerint nehezen lebomló szintetikus szerves vegyületeket (PFAS) találtak papír szívószálakban, és ismét fellángolt az a vita a műanyagból készült használati eszközökről és környezetbarátabbnak tartott alternatíváikról, ami a zacskók és táskák különböző környezeti hatásai körül évek óta zajlik.
Az 5 éve futó „Passzold vissza, Tesó!” kampányban, 2023 tavaszán visszagyűjtött mobiltelefonok mennyisége: 115 gyűjtőponton – 1524 kg! A szervezők elégedettek az eredménnyel köszönik a gyűjtésben résztvevők munkáját!
Ez nem egy kínai, hanem egy amerikai tudományos felmérésből derült ki, melyet a Chicagói Egyetem energiapolitikai intézete adott ki. Eszerint sikeres volt az a környezetszennyezés ellen indított háború, melyet tíz éve indítottak el az 1,4 milliárd lakosú országban.
A British Columbiai Egyetem kutatói egy növényekből kinyerhető anyaggal készítenének olyan szűrőt, amely gyakorlatilag az összes mikroműanyagot felfogja, ami a vízben található.
Több mint százmilliós büntetést kapott a cég, amelynek hordóin még a feliratok is hamisak voltak.
Több fórumon is kiemelkedő sikereket ért el a Maradék nélkül élelmiszerpazarlás-megelőzési program. Amellett ugyanis, hogy az EU LIFE Awards 2023. évi versenyén beválasztották a legjobb 3 környezetvédelmi projekt közé, nagy elismerést jelent, hogy az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja nemzetközileg ajánlott jó gyakorlatnak minősítette a Maradék nélkül programot.
A kutatások szerint a világon a megtermelt élelmiszereknek egyharmada, azaz 1,3 milliárd tonna kerül a kukába évente. Magyarországon ez az adat átlagosan 65 kg fejenként, az EU-s átlag pedig 92 kg/fő.
Jó sok bulin túl vagyunk már idén, de mi a helyzet a területtel, amit érintenek? Sok fesztivált eleve a természetbe, távol a városoktól rendeznek.
A szerves hulladék megfelelő kezelése, többek között a metánkibocsátás csökkentése által, rendkívüli módon hozzá tud járulni a klímaváltozás negatív hatásainak mérsékléséhez. Mindebben pedig a periféria országaiban, az ún. globális délen sok, a hulladékok gyűjtögetéséből a kenyérre valót megkereső polgár veszi ki a részét, felbecsülhetetlenül értékes szolgálatot nyújtva a bolygónak.