A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. Ez másfél emberöltőnyi idő. A pályázat nyertese élet és halál ura lesz egy egész iparágban, ugyanakkor mindig ott lebeg majd a feje fölött a milliárdos kötbérek réme. Az eljárást már megindították, remélhetőleg lassan kiderül, ki lesz a magyar szemétkirály.
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
A kormány harcot hirdetett az illegális hulladék ellen, önálló új hatóságot mégsem állított föl. A szankciók szigorúbbak lettek, de kérdés, mennyire sikerül élni velük. Lenne hol: az országban sokéves, hatalmas szemétdombok is akadnak.
A világ 1,3 milliárd dohányosa a becslések szerint évente mintegy 4500 milliárd cigarettacsikktől nem megfelelő módon szabadul meg, így a csikkek a leggyakrabban a környezetbe kerülő hulladékok a bolygón – közölte a STOP amerikai dohányzásellenes szervezet, amelyet Michael Bloomberg milliárdos amerikai üzletember alapított a dohánygyárak elleni küzdelem segítésére.
Több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők a II. Tisza-tavi PET Kupán. A tizenegy csapat összesen 1222 zsák szeméttől tisztította meg a tavat és az ártéri erdőket.
Néhány nap alatt 257 köbméter hulladékot szedett ki a Szamosból a vízügy hulladékmentesítő géplánca, az áradó Szamos a romániai vízgyűjtőről sodorta magával a szennyezést – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az M1 aktuális csatornán.
Tavaszi hulladékgyűjtési kampányt tartott a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Április 12. és 16. között 3200 köbméternyi, azaz 650 tonnányi illegális szemetet gyűjtöttek össze az országos közutak mentén, és szállítottak hivatalos lerakóhelyre. A közútkezelő 94 mérnöksége közel 1500 helyszínen, egymástól eltérő útszakaszon, csomópontban és pihenőhelyen szedte a szemetet. A mentesített szakaszok kb. felét mellékutak tették ki, több mint a harmadát a főúthálózat jelentette, a fennmaradó rész pedig gyorsforgalmi út volt.
Eredményesen és vidáman végződött az Ökologistic Alapítvány „Tisztítsuk meg az országot!” kampánya Csömörön.
Az Ökologistics Alapítvány a helyi lakosok és a Szolnoki Kosár Közösség önkéntesei segítségével április 23-24-én arra vállalkozott, hogy megtisztítsa a település környezetét az illegális hulladéktól. Megelőzés célából egy kisfilmet is készítettek, a polgármester és egy tizenhárom éves "petkalóz" főszereplésével azért , hogy minél több emberhez el tudják juttatni az üzenetet.
Kárpátalján a Tisza jó kétszáz kilométert kanyarog, mire a magyar határhoz ér. Ennél azonban sokkal nagyobb az a terület, ahonnan mellékfolyóival együtt nemcsak a vizet hozza a hegyekből, hanem a lakossági hulladékot is. A helyzet megoldása nem csak a háztartásokon múlik, sok helyen egyszerűen nincs megoldva a szervezett hulladékgyűjtés, a folyók mentén élőknek nincs sok választásuk: elássák, elégetik vagy spontán hulladéklerakókba rakják, amelyek gyakran a Tisza árterében vannak, így a folyó az áradással magával viszi a hulladékot. Ez még a legálisan számon tartott lerakóknál is előfordul. Az egyéni környezettudatosság nem elég a megoldáshoz, bár vannak, akik a szemétárral szemben küzdve foglalkoznak szelektív hulladékgyűjtéssel, ezzel is csökkentve a környezeti károkat. Valójában az emberek nem tesznek mást a hulladékkal, mint amit mindig is tettek. Csakhogy a műanyagok megjelenésével, a szennyezőanyagok növekedésével már nem lehet úgy kezelni a szemetet, ahogy a szervesanyagokkal lehetett. Sem elásni, sem elégetni nem lenne szabad, de nem lehet elintézni azzal sem, amivel évszázadokon el lehetett, azaz, hogy „a Tisza elviszi”.