A Zero Waste Europe és a ToxicoWatch Alapítvány által közzétett, a szlovákiai és hollandiai hulladék(együtt)égetők kibocsátásával kapcsolatos biomonitoring-kutatásról szóló új bizonyítékok szerint a létesítmények közelében lévő élelmiszerekben magas a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (persistent organic pollutants, POP) szintje.

6+1 állomásból álló Nulla Hulladék Tanösvényt mutat be a Humusz Szövetség. Újbuda zöld oázisában, nagy házak és lombos fák árnyékában bárki megismerkedhet a hulladékmentes életmód lépéseivel. Mi történik a tárgyainkkal ha nem vigyázunk, és mi történehetne, ha tudatos fogyasztóvá válnánk? Az ösvényt járva, a Patkós Stúdió gyönyörű interaktív tábláin keresztül eljuthatunk a hulladéklerakótól a komposztálásig, sőt még azon túl egészen a zöld otthonig.

„Örömünkre szolgál, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete úgy döntött, hogy március 30-át Nemzetközi Hulladékmegelőzési Világnappá nyilvánítja. A hulladékmegelőzés fontosságának felismerésében visszaköszön a világ különböző pontjain működő szervezetek több évtizedes társadalmi-környezeti aktivizmusa. E szervezetek együtt dolgoznak azon közösségekkel, amelyeket leginkább érintenek a természeti erőforrások kizsigerelése és a globális túltermelés rendszere által okozott környezeti és társadalmi igazságtalanságok" -írja a Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért (Global Alliance for Incinerator Alternatives, GAIA)* nyilatkozatában, amelyet a Humusz is aláírt.

A Reloop és a Zero Waste Europe közzétette az Eunomia Research and Consulting új tanulmányát, amely rámutat, hogy a vegyes hulladékok égetését és lerakását megelőzően történő válogatási (Mixed waste sorting, MWS) rendszerek  alkalmazása jelentősen támogathatja Európa éghajlati célkitűzéseit, és hozzájárulhat az ambiciózus műanyag- és települési hulladék-újrahasznosítási célok eléréséhez. 

Megdöbbentően alacsony az EU hulladékégetőinek energiahatékonysága – derül ki a Zero Waste Europe (ZWE) által kiadott, „Az energetikai hasznosítás hatékonyságának cáfolata: az uniós hulladékégető művek teljesítménye” című tanulmányából. Az Equanimator által készített anyag (amelynek összefoglalója magyar nyelven ITT olvasható) szerint nem csupán a hulladékégető létesítmények közti, energiahatékonyság alapján történő különbségtétel okafogyott és önkényes – a riport alapjaiban kérdőjelezi meg a fogalom használatának létjogosultságát is.

A keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése számos európai országban okoz nehézséget, ám egy észak-olaszországi város, Párma olyan példával szolgált az elmúlt években, amely iránymutató lehet minden környezettudatos régió számára is. 

A Zero Waste Europe (ZWE) által közzétett új tanulmány szerint a hulladékégetés sokkal kisebb mértékben járul hozzá az energiatermeléshez, mintsem hogy csökkenteni tudná az uniós tagállamok (EU27) orosz gáztól való függőségét. A hangsúlyt a fogyasztás csökkentésére, a keverthulladék szétválogatására és az áruk élettartamának növelésére kellene helyezni – emeli ki a ZWE.