A hulladékégetés környezetre gyakorolt hatását tekintve két nagy problémát érdemes kihangsúlyozni, a szmogképződést és az üvegházhatású gázok felelőtlen és tisztítatlan kibocsátását.

Sokaknak ismerős lehet a kép, ahol különböző ázsiai nagyvárosokban látni sem lehet már a szmogtól, ami tulajdonképpen a szállópor (apró méretû égésből, illetve egyéb tevékenységekből visszamaradt részecskék) és az ózon nagy koncentrációjának köszönhető. A maszkok használata itt nem egy szokatlan látvány. A szmog különösképp probléma a forgalmas utak közvetlen környezetében, a nagyvárosok szívében, illetve sajnos egyre gyakrabban a kertes házi övezetekben, hiszen a hulladék elégetésével az itt élő emberek is erőteljesen hozzájárulnak a szmogfejlõdéshez.

A szmoggal érintett területeken sokkal magasabb a D-vitamin hiányának előfordulási gyakorisága, mivel a szmogfelhő közvetlen módon mérsékeli a földet érő UV-sugárzás mértékét – az egészséges részét is, amire szükségünk van – amelynek kulcsfontosságú szerepe van a szervezet D-vitamin termelésében.

Ezen kívül a szmog ózon tartalma meggátolja a növények fejlődését, hatalmas károkat okozva a terményekben és erdőkben egyaránt. Az olyan termények, mint például a búza, paradicsom, pamut, illetve egyéb más termény növények potenciális fertőzéshordozókká válhatnak, koncentrálva magukban a levegőből megkötött méreganyagokat. A növény és állatfajok zöme képtelen alkalmazkodni a gyorsan kialakuló toxikus környezethez, így sajnos számtalan élõlény pusztul bele nap, mint nap a kialakult helyzet végeredményeként.

A sokszor emlegetett globális felmelegedés jelenség okáról megoszlanak a vélemények, legyen az természetes vagy mesterséges. Az emberi tevékenység azonban indokolatlan mértékben gyorsítja és erősíti fel a folyamatot, kialakítva ezzel rendkívüli állapotokat, mint például az elsivatagodást, éghajlati szélsőségeket, felerősödött természeti jelenségek romboló hatásait (tornádó, földcsuszamlás, árvíz), üres tengereket, stb. Ennek előzménye visszavezethetõ a szén-dioxid (CO2) elmúlt századbani megnövekedett kibocsátására. Viszont fontos megjegyezni, hogy a szén-dioxidon kívül léteznek még más, sokkal erősebb üvegházhatású gázok is. Ilyenek például a nitrogén oxidok (NOx), melyek akár 298-szor erősebb hatást fejtenek ki, mint a szén-dioxid. Vagy a metán (CH4), mely 28-36-szoros hatású és az ózon (O3) is.

A házi hulladékégetés során felszabaduló gázok a szén-dioxidon kívül erősen hozzájárulnak a levegő nitrogén-oxid, illetve ózon tartalmának, ezért azt mondhatjuk, hogy az égetésből származó gázokkal nem csak ma szennyezzük embertársaink és környezetünk életminőségét, hanem még a dédunokáink is élvezhetik majd meggondolatlanságunk igencsak rothadó gyümölcsét...

A hulladékok égetésből származó káros anyagok a füstgázzal távoznak, azonban idővel kiülepednek a növényzetre, talajra, belemosódnak a vizekbe. Így a méreganyagok nem csak a levegővétel során kerülnek be a szervezetbe, de közvetve is eljuthatnak hozzánk.


Források:

Flickr.com
http://www.conserve-energy-future.com/SmogPollution.php
https://www.epa.gov/ghgemissions/understanding-global-warming-potentials