A kerti és a háztartási hulladékok elégetése illegális tevékenységnek minősül, a bírság akár 500.000 Ft-ig is terjedhet.

A hulladékok égetése akár rövid távon, de hosszabb távon biztosan komoly egészségügyi problémákkal járnak, így számíthatunk rá, hogy egyre többet fog kelleni orvosi kivizsgálásokra, kezelésekre és gyógyszerekre költeni.

Amikor a korom lerakódik a füvön, épületeken és a száradó ruhákon, illetve jellemzően sötét, fekete füst dől a kéményekbõl, akkor lehet elkezdeni gyanakodni a hulladékégetésre. Sokan érvelnek azzal, hogy a hulladéknak mennyire jó a fűtőértéke, illetve más esetekben a szemétdíjon próbálnak ezzel csökkenteni. A szemétdíjon azonban akkor tudunk a legtöbbet spórolni, ha tudatos döntésekkel csökkentjük hulladékunk mennyiségét, ezzel pedig a pénztárcánkon kívül a környezetnek is jót teszünk.

A kazánunk bánja

A hulladékok égetésekor felszabaduló káros égéstermékek a környezeten én egészségünkön kívül a kazánrendszert és kéményt is súlyosan károsítja. A savas gőzök lemarják a belső felületeket, a műanyagszármazékok a korommal együtt lerakódnak, ezzel jelentősen csökkentve a kazán teljesítményét és élettartamát.

A műanyagok gyorsan, nagy lángon égnek el, ezzel túlterhelve a kazánt, de egyébként fűtőértékük minimális, így semmiképp nem éri meg velük begyújtani.

Tönkrement kazán és károsodott kémény /Fotók: Farkas József, épületgépész üzemmérnök, kéményseprő mester, energia auditor, levegővédelmi szakértő/