Hogyan járulnak hozzá a helyi pénzek és a szívességkörök a fenntarthatóbb életmódhoz? Pirolízis, elgázosítás, plazma technológia - mit is jelentenek pontosan ezek a fogalmak és miben különböznek a hulladékégetéstől? Mit tehet egy civil szervezet a hulladékmegelőzésért? Hogyan épül be a hulladékmegelőzés alapelve a termelést és fogyasztást meghatározó jogszabályokba? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi Zöld Forrás pályázatának keretében végzett kutatásainkban.
Az Országos Nulla Hulladék Találkozót alkalmával elhangzott előadások összefoglalóját készítettük el online kiadvány formályában. A kétnapos találkozón
Tagszervezetek és Nulla Hulladék Hálózati Tagok vettek részt. Komoly
szakmai előadások, a nulla hulladékos tevékenységek könnyed
elbeszélései, továbbá a közösségi rendszer újjáélesztését és
fejlesztését szolgáló gyűlések, megbeszélések tették igazán tartalmassá
ezt a hétvégét.
A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával idén sikerült megszervezni, az I. Országos Nulla Hulladék Találkozónkat, ahol Tagszervezeteink és a Nulla Hulladék Hálózati Tagjaink is nagy számban képviseltették magukat!
Egy új tanulmány szerint egyes EU
országokban a már működő hulladékégetők kapacitása jóval nagyobb, mint a
keletkező újra nem hasznosítható hulladék mennyisége. Ennek ellenére az ipar
továbbra is szorgalmazza az égetői kapacitás növelését az európai régióban.
A GAIA nemzetközi aláírásgyűjtést kezdeményez az újabb európai égetőművek építése ellen. A Humusz Szövetség révén hazánkban is lehetőség nyílik a csatlakozásra. Az apropót egy nemrég készült tanulmány adja, mely szerint egyes országok már most is nagyobb égetői kapacitásokkal rendelkeznek, mint amennyi az égetésre szánt hulladék mennyisége. Ezáltal egyrészt folyamatosan nő a határokon átnyúló hulladékszállítás aránya, másrészt újrahasznosításra alkalmas hulladék kerül égetésre, mely nemcsak a józan észnek, de az Európai Bizottság által megfogalmazott céloknak is ellentmond.
Az ország két leghírhedtebb égetője a győri és a dorogi
veszélyeshulladék-égető, legalábbis civil szemmel. A győri
égető most újabb kapacitásbővítésre készül, ami a Válaszúton
Alapítvány szerint egészségügyi kockázattal járhat.
Lapzárta előtt három nappal kaptuk a hírt, hogy a győri
veszélyeshulladék-égető kapacitásának bővítését tervezik,
és elindult ennek engedélyezési eljárása. A győri hulladékégető egyike a legtöbbet támadott hazai égetőknek.
Az elmúlt hetekben több nemzetközi zöld szervezet is
megkongatta a vészharangot. Újabb és újabb égetők épülnek Európa szerte, de sok helyütt már nincs elég hulladék.
Ezek az égetők tudatosan a biohulladékok és az újrahasznosítható hulladékok elégetésére pályáznak. És egyelőre az
Európai Bizottság partner ebben.
Mint hulladékgazdálkodással foglalkozó társadalmi szervezet, a Humusz is benyújtotta javaslatait a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé az Energiastratégia 2030 c. dokumentumhoz. Javaslataink célja, hogy a dokumentumban megfogalmazott paradigmaváltás a környezeti szempontból is fenntartható fejlődés felé vigye hazánk energiagazdálkodását.
