Tévhit: A hulladék elégetésével nem csak védjük a környezetet, de még energiát is nyerhetünk vele.

Tény: Az égetéssel járó káros anyag kibocsátásának optimális szűrése nem megoldható, illetve számottevően több energiát tudunk megspórolni, ha az anyagokat újrahasznosítjuk, a helyett, hogy elégetnénk őket. Napjainkban az egyik legnagyobb megoldatlan probléma a hulladékkezelés. Napról napra óriási mennyiségű hulladékot termelünk, elhelyezése azonban hazánkban még az esetek döntő többségében lerakókban történik. Sok tanulmány szerint az energetikai hasznosítás a legjobb módszer az ártalmatlanításra, hisz itt még energiát is termelünk azzal, hogy elégetjük a hulladékot és mindemellett csökkentjük a hulladéktárolók számát. 

Napjainkban az egyik legnagyobb megoldatlan probléma a hulladékkezelés. Napról napra óriási mennyiségű hulladékot termelünk, elhelyezése azonban hazánkban még az esetek döntő többségében lerakókban történik. Sok tanulmány szerint az energetikai hasznosítás a legjobb módszer az ártalmatlanításra, hisz itt még energiát is termelünk azzal, hogy elégetjük a hulladékot és mindemellett csökkentjük a hulladéktárolók számát.

A lakosság alapvetően két fajta hulladéktípust termel: szilárd háztartási hulladékot, illetve szennyvizet. Meg kell itt említenünk, hogy egyre több településen kerül hasznosításra a szennyvíz is. Fontos tudnunk azonban, hogy a szilárd hulladékoknak több része van, a legnagyobb arányú a szerves hulladék, mely körülbelül 30% és ez használható fel leginkább energetikai hasznosításra. A többi rész papír, műanyag, fém és üveg, amik újrahasznosíthatóak.

Az égetés nem hatékony módja az energiatermelésnek: a hulladékégetésből származó energetikai hasznosítás alacsonyabb, mint a hulladék újrafeldolgozásból adódó energia megtakarítás. A hulladékot alkotó anyagok nagy része esetében az újrafeldolgozással több energia spórolható meg, mint ami egy égetőműben elégetett vegyes tüzelőanyagból keletkezne. Az újrahasznosítás 3-5-ször több energiát generál, mint az égetés, mert az újrahasznosított anyagból gyártott új termékek sokkal kevesebb energia befektetéssel készülnek, mint a nyersanyagból lévőek.

A hulladékra energiahordozóként is tekintenek azzal a magyarázattal, hogy néhány módszerrel a hulladékká vált anyagokból energia nyerhető ki, ami igaz, azonban semmiféleképpen sem sorolandó a megújuló energiák közé. Ennek egyik legegyszerűbb módja, ha a hulladékégető üzemekben a hulladék hőjéből elektromos áramot állítanak elő. Emellett az ipar is tudja hasznosítani a hulladékot fűtőanyagként. Magyarországon például a cementgyárakban a hulladékot használják fűtőanyag helyett.

Ez a két megoldás azonban nem mondható környezetbarátnak, hiszen az égetés során káros anyagok is keletkeznek, melyek a levegőbe kerülnek. Ezen felül az így elégetett szerves anyag kikerül az anyag körforgásból, hiszen füstgázként távozik a kéményekből. A hulladékégetők egyaránt termelnek és fogyasztanak is energiát. Azonban a Budapesten található hulladékégető a lakosság villamos energiaellátásának mindösszesen 4-5 %-át fedezi és ha jól belegondolunk az égetés során a hulladéknak csak az energiatartalma hasznosul. Az az óriási energiamennyiség, amit a termék előkészítésébe belefektettünk mind elvész.

Egyes anyagoknál óriási megtakarítást érhetünk el, ha a megsemmisítés helyett az újrahasznosítás mellett döntünk. A hasznosítás az újra előállításhoz képest az alumínium esetében 95%, a réz esetében 85%, a műanyagnál 80%, a papírnál pedig 60% energia megtakarítást jelent. Ennek tudatában érdemes elgondolkoznunk, hogy tényleg annyira hatékony-e elégetni a dolgokat ahelyett, hogy újrahasznosítanánk.