Tévhit: A hulladék megújuló energiának számít, mert nagy arányban tartalmaz szerves komponenseket.

Tény: A hulladék nem tekinthető megújuló energiaforrásnak.

Manapság egyre többet találkozhatunk azzal a kifejezéssel, hogy a hulladék a megújuló energiák közé is sorolható. A megújuló energiaforrás azonban olyan közeg, amelyből energia nyerhető ki és folyamatosan rendelkezésre áll. Ide tartozik a szél, a nap, a vízenergia illetve a biomassza és a geotermikus energia.

A hulladék jelentős része fosszilis energia hordozók segítségével vagy fogyó nyersanyagokból előállított termékekből származik (fa → papír, kőolaj → műanyag).

A kommunális hulladék szervesanyag tartalma változó, 30-40% között mozog statisztikák szerint. A szerves anyag jellemzően magas nedvességtartalmú, tehát alacsony fűtőértékű. A hulladék termikus hasznosításában a magas fűtőértékű műanyagnak és papírnak van jelentős szerepe. A műanyag elégetése azonban kőolajszármazékként éppen a legszűkösebb erőforrás pazarlását jelenti, és semmilyen formában nem tekinthető megújulónak.

Hulladék kitermelési, gyártási és egyéb folyamatok során vagy kész termékekből keletkezik. Ebből következik, hogy mire egy anyag eljut a hulladék státuszba, rengeteg energiát és erőforrást emészt fel. Az ún. "beépített energia" pedig általában nagyságrendekkel több, mint amit az égetés során vissza lehet nyerni.

A másik dolog, amit meg kell ennél a kijelentésnél említeni, hogy a hulladék csak addig számít "megújuló" energiaforrásnak, amíg a túlfogyasztás és a pazarlás jellemzi az országokat. Emiatt is válhatott „megújulóvá”, hiszen évről-évre, napról-napra egyre több szemetet termelünk, aminek következményeként tényleg folyamatosan termelődik, ám ahhoz, hogy energia legyen belőle, el kell égetni, aminek pedig sok káros hatása van. A hulladékégetők szempontjából nézve viszont a folyamatos újratermelés kedvező, hiszen ahhoz, hogy nagyobb legyen a létesítmény hatékonysága, folyamatos üzemeltetésre van szükség¹. Ezért fontos a megelőzés - valamint az újrahasználat, anyagában történő újrahasznosítás-, ugyanis ezáltal lényegesen több erőforrást tudunk megmenteni, mintha hulladékot égetnénk tüzelőanyagok helyett.

Az Európai Bizottság megújuló energia-irányelv szerint megújuló forrásokból származó energia, kizárólag a nem fosszilis forrásokból, azaz szél-, nap-, aerotermikus, geotermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepekről származó gáz és biogáz. Ezek alapján pedig a hulladék nem tartozik a megújuló energiák csoportjába, és nem is tekinhető annak.

1 Megfigyelhető, hogy azokban az országokban, ahol magas a hulladékégetés aránya, az egy főre jutó hulladék mennyisége is kiemelkedően magas pl. Dánia, Svédország, Hollandia.