Tévhit: A hulladékégető üzemek új munkahelyeket teremtenek.

Tény: A hulladékégetők munkafolyamata, szabályozása és karbantartása számottevően kevesebb munkát teremt, mint a hasonló kaliberű újrahasznosító-, és komposztáló programok.

A hulladékégető a hulladék kezelés egyik legdrágább módja. 50%-kal drágább az üzemeltetésük és a létrehozásuk, mint a lerakás. Az égetés egy bonyolult technológia, amely komoly tőkebefektetést igényel, és magas üzemeltetési költséggel jár. Kétféle égető létezik: az olcsó és a megfizethetetlenül drága. Ma Magyarországon egy 100 ezer tonnás kommunális hulladékégető ára becslések szerint 20-35 milliárd forint körül alakul. Pontos összeget nem tudunk, hiszen jó ideje nem épült már ilyen égető az országban. A működési költségek is rendkívül magasak. Annak érdekében, hogy hatékonyan működjön az égető és ne legyen veszteséges, a nap 24 órájában működtetni kell azt.

Az égetők magas költségeit elsősorban az okozza, hogy ahhoz, hogy tartani tudják a szigorú kibocsátási határértékeket a legmodernebb berendezések megvásárlása szükséges. Egy modern és komplex szűrőberendezés ára pedig rendkívül magas lehet és a folyamatos mérés is további költségekkel jár. Az égetőket nem csak felépíteni, hanem üzemeltetni is kell, ami szintén nem kis összeg. Egy 100 ezer tonnás kommunális hulladékégető évi 1 milliárd forint költséggel számol külföldi adatok alapján.

Meg kell említenünk azt a fontos tényt, hogy az égetők nem örök életűek, általában 20 évre tervezik őket, ezt követően pedig vagy bezárásra kerülnek, vagy újabb milliárdokat költünk a felújításukra. Tulajdonképpen pénznyelőként működik. Tőkeigényes technológia, amely kevés munkaerőt igényel. Rengeteg költséggel jár, mégis kevés munkahelyet teremt a tévhitekkel ellentétben. Ezek a munkahelyek is elsősorban mérnöki végzettséget igényelnek, akikre egyébként is van kereslet más területeken.

Az Egyesült Államokban azt már kimutatták, hogy egy átfogó komposztáló és újrahasznosító program tízszer több munkahelyet hoz létre, mint az égetők és ezek nem szennyezik a környezetet az égetővel szemben. Vannak külső költségek is, amiről tudnunk kell. Ezek azok a költségek, amelyek nem közvetlen módon jelentkeznek, hanem áttételesen. Ilyenek az égető okozta környezetszennyezés nyomán jelentkező egészségügyi problémák és ezek kezelésének költsége, a csökkenő terméshozamok, az ingatlanok értékcsökkenése. Ezeknek tudatában érdemes elgondolkoznunk, hogy tényleg olyan jó hatással van-e a gazdaságra egy hulladékégető létesítése, mint ahogyan azt mondják.

Egy rossz példa Litvániából: a "Fortum Klaipeda" hulladékégető

A „Fortum Klaipeda” hulladékégető egy szeles tengerparti ipari városban, Klaipėdaban működő erőmű. A közel 150.000 lakosú Klaipeda az ország harmadik legnépesebb városa. A hulladék-égetőmű a finn energetikai óriás, a „Fortum Oyj” részét képezi Klaipėda szabad gazdasági övezetében, és nem csupán más ipari üzemek veszik körül, hanem lakóövezetek is. 2013 májusában kezdte meg a működését, és jelenleg évente mintegy 278.000 tonna kommunális és ipari hulladékot éget el. Jelenleg ez az első és egyetlen hulladékégető Litvániában, bár jelenleg két további létesítmény épül.

A „Fortum Klaipėda” égetőmű jelentős hatással van a litvániai hulladékgazdálkodási rendszerekre, és magas költségekkel jár társadalmi és környezeti szempontból. A fő kérdések a következők:

• Légszennyezés: az elmúlt években a gyár több környezeti szabálysértést követett el, felelősségrevonás nélkül. A Fortum Klaipeda által szolgáltatott adatok szerint az üzem rendszeresen túllépte a hidrogén-klorid napi határértékét (10 mg/m3 97%). Például 2018 májusában 11-szer, 2018 júliusában pedig 16-szor. Emellett 2016-ban a Fortum Klaipėda szintén nagyobb mennyiségű hulladékot égetett el, mint amit az IPPC engedélyezett.
• Ezen túlmenően, bár az égetőmű jelenléte csökkenti a hulladéklerakókban a hulladékmennyiséget, szintén visszafogja a szerves hulladékok elkülönített gyűjtését, és akadályozza az újrahasznosítást és az újrafelhasználást, különösen Klaipėda régiójában.
• A környezeti hatásokon túl az erőmű magas gazdasági költségekkel jár: az európai támogatásoknak köszönhetően gyakran a város legdrágább hőszolgáltatója.

(A példa forrása: Zero Waste Europe)