Égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul: salak, pernye, füst (és energia) lesz belőle. A kéményeken át távozó füstöt alkotó részecskék a levegőből kiülepedve a talajba, a növények leveleire, vagy az élővizekbe kerülnek, súlyosan károsítva a környezetet és az élővilágot -benne az embert is.

A hulladékégetők kéményén számos olyan vegyület kerül ki a környezetbe, amely súlyosan károsítja a környezetet és egészségünket. Rákkeltő, idegrendszert károsító anyagok kerülnek a légkörbe, és több mint száz olyan vegyület, amelynek hatásáról szinte semmit nem tudunk!

A szennyező anyagok monitoringozásáról.

Szálló por

Az égetők egyik legkritikusabb légszennyező anyagai a szilárd részecskék, melyet nagymennyiségben bocsátanak ki. A por annál veszélyesebb minél kisebb méretű. A 10 mikrométer alatti mérettartományban tartozó részecskéket szálló poroknak (PM10) nevezik és emiatt nagy figyelmet érdemelnek. Ugyanis ez a szemcseméret már olyan kicsi, hogy az ember természetes mechanizmusain átjutva bejut a tüdőbe és onnan a véráramba. A szálló porok rövid idejű koncentráció növekedése elsősorban légzőszervi problémákat okoz, de a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatokhoz vezethetnek, ami vérrögösödést eredményezhet. Hosszú távon jelentősen csökkenti az élettartamot, elsősorban a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése miatt. Magyarországon statisztikai átlagban minden ember egy évet veszít az életéből a szálló por következtében. Európa szinten pedig évente 300 ezer ember idő előtti halálát okozza a szálló por.

Európa-szerte Magyarország levegője a legszennyezettebb, amelyhez hozzájárul a magas szálló por koncentráció. Világ szinten megközelítjük Kína légszennyezettségi szintjét.

Dioxinok és furánok

A dioxinok az egyik legveszélyesebb vegyületcsoport (210 vegyületet tartalmaz), amelyet az ember valaha is kibocsátott a környezetébe. Elsősorban a műanyagok égetése során keletkező, klórtartalmú szerves vegyületek, melyek a természetben nem fordulnak elő, ám igen stabil, nehezen lebomló vegyületek. Az égetők a legkomolyabb dioxin-kibocsátás forrásai. A dioxinok mára kikerülhetetlenné váltak és bejutnak az emberi szervezetbe is. Fő forrásuk nem csak a belélegzés (könnyen megtapadnak a porszemcsék felületén, lásd szálló por), hanem az étel, amelyet megeszünk, hiszen a légkörből kiülepedő dioxinok a talajba, a növényekre jutnak és onnan a táplálékláncon keresztül felhalmozódnak. A szervezetben elsősorban a májban, zsírszövetekben és az agyban halmozódnak fel. Az emberi dioxinterhelés 90%-a élelmiszerekkel, ennek zöme állati eredetű élelmiszerekkel (hús, tej, tojás, hal) kerül a szervezetbe. Rendkívül sokféle egészségügyi problémát okozhatnak, nagyon kis mennyiségben toxikusak és felhalmozódnak a szervezetünkben. Megzavarják a hormonrendszer normális működését, rosszindulatú daganatok kifejlődését idézik elő többek között a kötő-, és támasztószövetekben, a tüdőben és a májban, valamint megnövelik a veleszületett fejlődési rendellenességek (farkastorok, nyúlajak, szemfejlődési zavarok) kialakulásának esélyét. Csökkentik az intelligencia szintet, sőt az anyatejben is felhalmozódnak.

Dioxinok általános képlete

Furán szerkezete

Nehézfémek

A hulladékégetők kéményén több, mint 35 különböző nehézfém távozik. A szilárd anyagok por és pernye formájában távoznak a rendszerből, közülük különösen a nehézfémeket tartalmazó porok okozhatnak komoly egészségkárosodást. A hagyományos tüzelőanyagok nehézfémtartalmát lényegesen meghaladja a hulladékokban lévő. Ebből adódik az égetők jelentős nehézfém-kibocsátása. A fémek jelentős része a kazánban gázhalmazállapotba megy át, majd a lehűlés során, kondenzálódik a pernyeszemcsékre. A higany és vegyületei a többi nehézfémtől eltérően nem a szálló porra ülepszik ki, hanem megmarad gázhalmazállapotban, és jelentős része a kéményen át távozik a légkörbe. A higany az egyik legkritikusabb nehézfém, amely elsősorban idegrendszeri problémát okoz, beszéd és viselkedési zavart. Gátolja egyes létfontosságú enzimek működését, károsítja a veséket, a vér-agy gáton áthatolva elpusztítja az agysejteket. Különösen veszélyes a magzatokra nézve, mert átjut a méhlepényen és fejlődési rendellenességet okoz, de károsítja a tüdőt, szívet is. A nehézfémek (ólom, kadmium, arzén, króm, berillium, nikkel) leginkább az idegrendszerre hatnak és növelik a tüdőrák kockázatát. Vizsgálatok kimutatták a gyerekek körében az autizmus, a diszlexia, tanulási nehézségek kialakulását. Az égetőkből kibocsátott nehézfémeket csak időszakosan vizsgálják, legfeljebb háromhavonta, így azok valódi kibocsátott mennyiségéről nincsenek információink.

Forrás: http://images.slideplayer.hu/8/2211715/slides/slide_6.jpg

További légszennyező anyagok

A kéményből távozó füstgáznak még a pontos összetétele sem ismert, s csak néhány alkotó (pl. dioxinok, egyes nehézfémek) hatásairól készültek eddig tudományos igényű tanulmányok. Közismert tény azonban, hogy a keletkező kén-dioxid és a nitrogén-oxidok a savas esők keletkezésében, a szén-dioxid a globális felmelegedésben játszik nagy szerepet. Átlagosan 2,5-szer több szén-dioxidot, háromszor annyi nitrogén-oxidot bocsát ki egy hulladékégető, mint egy ugyanannyi energiát előállító széntüzelésű erőmű.

A kén-dioxid izgatja a légzőrendszert, hörgő összehúzódást, krónikus hörghurutot és csökkent légzésfunkciót okoz.

A nitrogén-oxidok az égetőkből kikerülő egyik legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag. Mivel kémiailag semleges, ezért igen nehéz eltávolítani a füstgázból. Légzőszervi megbetegedésekkel és tüdőkárosodással hozhatóak összefüggésbe. Továbbá meghatározó szerepet játszanak az ózon és a fotokémiai szmog egyéb összetevőinek keletkezésében.

A szerves vegyületek közül érdemes még megemlíteni az illékony szerves vegyületeket (VOC), a policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH), a poliklórozott bifenil-származékokat (PCB), ketonokat, aldehideket. Szerves tulajdonságok miatt bioakkumulációra képesek, azaz feldúsulnak az élőlények szervezetében és úgy fejtik ki negatív hatásukat.

A VOC-k a szem, orr és torok irritációját okozzák, hosszútávon károsítják a májat, vesét és a központi idegrendszert.

A PAH-ok egy része bizonyítottan mutagén, karcinogén és teratogaén hatással is rendelkeznek, károsítják az immunrendszert.

A PCB-k is toxikusak, mutagének, a reprodukcióra nézve mérgezőek.

További információk: kockazatos.hu

Kampány Indiában a hulladékégetés ellen

Monitoring

A hulladékégetők működésük során több száz vegyületet bocsátanak ki és további százra tehető az égető kéményen kikerülő vegyületek száma, melyekről egyáltalán nem rendelkezünk információval.

Tisztába kell lennünk azzal a ténnyel, hogy az égetők kéményén kikerülő vegyületekből csak hetet kell folyamatosan mérni. A nehézfémeket és a dioxinokat a működés első évében négyszer, ezt követően már csak félévente egyszer kell ellenőrizni. Szó sincs tehát arról, hogy folyamatosan mérnék a több száz vegyületet. Éppen a legtoxikusabbak vannak a legritkábban mérve.

Az üzemeltetőt a félévi tesztek időpontjáról tájékoztatják, így a megfelelő eredmény elérése érdekében tud lépéseket tenni. A kevésbé toxikus hulladék beadagolásával és a működés optimalizálásával jobb eredményeket tud elérni, mint amilyen a kibocsátás valójában.

Egyes szennyezőanyagok kibocsátása nem egyenletes, hanem az indítási-leállási, vagy a nem üzemszerű működéshez kapcsolódik. A gyakorlatban azon ezeknek az anyagoknak az évi kibocsátását az egész évben történt két mérés alapján számolják ki, ami durva alábecslésekhez vezethet.

Egy újabb gond, amit meg kell említenünk az a határérték. Amellett, hogy az égetők kéményén kikerülő füstgázokra vonatkoznak határértékek, van egy másik határértékrendszer, ami pedig azt mutatja meg, hogy a levegőben, ahol az emberek élnek, mennyi szennyező anyag lehet. Ebből pedig újabb problémák következnek. A jogszabály szerint az égetőnek a kéményben kell mérnie a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét, viszont azt már nem kötelesek mérni, hogy a levegőben, lakott területen mennyi a szennyező anyagok koncentrációja. Ezen felül arról sincsenek pontos információink, hogy a szennyező anyagok hogyan halmozódnak fel az emberi szervezetben. A határértékek elsősorban felnőtt emberekre dolgozták ki, míg a leginkább érzékenyekre, a gyermekekre és a magzatokra nincs ilyen határérték.

Láthatjuk, hogy még ha a legmodernebb technológiát alkalmazzák az égetők, akkor is akadnak problémák hiába próbálják elhitetni velünk, hogy a modern füstszűrőknek köszönhetően gyakorlatilag alig van kibocsátás.