A hulladékégetés zöld energiát termel?

Tévhit: a Hulladék elégetéséből származó energiát fenntartható, megújuló, illetve zöld energiaforrásnak lehet tekinteni.

Tény: Habár a hulladék valóban folyamatosan és óriási mennyiségben termelődik, mégsem tekintendő fenntartható energiának, hiszen közvetlen ráhatásunk van a felszabaduló „nyersanyag” mennyiségére, ami jó esetben a nullához kellene, hogy közelítsen, már pedig hulladék nélkül nem lehet hulladékot égetni.

 

A növekvő globális éghajlatváltozás hatásai változnak és a fosszilis tüzelőanyagokra irányul a figyelem. Emelkednek az állami támogatások, hitelek és adók a zöld energia generátorokra. A hulladékgazdálkodási ágazat próbál hozzáférni ezekhez a jövedelmező zöld energiatámogatásokhoz arra hivatkozva, hogy a hulladékból energiát egy fenntartható megoldás a hulladékkal kapcsolatban. A globális éghajlatváltozásra irányuló figyelmet, manapság már az égetős ipar is megpróbálja kihasználni. új jelszavuk, hogy az égetőkben „Zöld Áramot” termelnek és valójában egyetlen céljuk az éghajlatváltozás elleni küzdelem.

 

A fent lévő állítások azért nem minősíthetőek fenntartható, vagy zöld energiát termelő lépéseknek a hulladékégetés formájában, mivel a hulladék semmilyen formában nem tekinthető fenntartható energiaforrásnak. A hulladékra megújuló energiaforrásként gondolni csak abban az esetben nyerhet értelmet, ha az adott egyén nem gondolt még bele abba, hogy a szemét nem magától termelődik. Nagy részben a lakosság termeli azáltal, hogy sem a gyártók nincsenek kellőképpen szabályozva a fölösleges csomagolást és a káros, illetve újra nem hasznosítható anyagok felhasználását tekintve, sem pedig a fogyasztók nincsenek megfelelő mértékben informálva a fogyasztói szokásaik közvetett környezeti hatásairól. Mi tehetünk róla, de tehetünk ellene! A "zöld áram" kifejezés sem több, mint csupán egy vonzó, marketinges kifejezés, hiszen a hulladékfrakciók között a valóban szerves és megújuló rész meglehetősen alacsony, nem beszélve arról, hogy ezeknek elégetése energetikai szempontból nem kifizetődő.

 

„Hulladékból energiát!” megfogalmazással hallhattunk a múltban hulladékégetésre ösztönző cselekvési tervezeteket, azonban tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy a hulladék elégetésével mindig több energiát fogunk megsemmisíteni, mint amennyit elviekben nyerhetünk. Ez azzal magyarázható, az égetés esetében minden esetben csak a hulladék energiatartalma hasznosulhat, míg a létrehozáshoz felhasznált energia így teljes egészében elvész, ellentétben a hulladékhasznosítási hierarchia magasabban elhelyezkedő megoldásaival, mint például a hulladékok anyagában történő újrahasznosítása, vagy az újrahasználat esetében.

 

Egy rossz példa Spanyolországból: a barcelonai hulladékégető

A Sant Adrià de Besòs-ban, Barcelona városhatárának közelében található kommunális hulladékégetőt 1975-ben nyitották meg, és ez volt az első ilyen típusú óriás égetőmű Spanyolországban. Az üzem égetési kapacitása 360.000 tonna kommunális hulladék évente, ami a nagyvárosi térségben keletkező összes kommunális hulladék egynegyedének felel meg, és teljes villamosenergia-termelése 23,7 MW. 2003 óta hőenergiát, gőzt szállít fűtési és hűtési rendszerekhez, valamint meleg vizet szállít a szállodáknak és a lakóépületeknek.

A létesítmény közelében élő lakosok aggódnak az égetőmű közelségének potenciális kockázatai miatt, főleg, hogy a térség már ki van téve más szennyező infrastruktúra hatásának is. Ezek az aggodalmak 2017-ben tovább erősödtek, miután közzétettek számos tudományos tanulmányt, amelyek aggodalomra okot adó dioxin- és furánszintet jeleztek a térségben, ami növelte a különféle betegségek kialakulásának kockázatát. Ennek eredményeként a helyi egyesület és az aktivisták összefogtak, hogy felállítsák a nagyvárosi lakosok koordinációs csoportját, az „Airenet” -et („tiszta levegő”) azzal a céllal, hogy ellenőrizzék és jelentsék az ipari létesítmények környezeti szabálytalanságait a helyi hatóságoknak.

 Az erőműben számos működési problémát fedtek fel:

  •  Elméletileg a dioxinok és furán szintjét folyamatosan ellenőrzik, bár furcsa módon az ellenőrző rendszer nem működik, miközben a kemencéket meggyújtják, vagy amikor kikapcsolják őket, vagyis pont akkor, amikor a dioxinkibocsátás nagyobb az instabil égésnek köszönhetően. Más szóval, úgy tűnik, hogy úgy manipulálják a működési feltételeket, hogy az eredmények a törvényes határértékek alá essenek.
  • Az égésgázoknak legalább 2 másodpercig 850ºC hőmérsékleten kell lenniük, de a helyi lakosok mérései azt mutatják, hogy ez a hőmérséklet évente több órán keresztül 850ºC alatt volt, ami növeli a mérgező anyagok kibocsátását.
  • A július 16. és 17. közötti éjszaka folyamán az üzem vezetése elvesztette a működés feletti ellenőrzést, és az erőmű különféle szennyező anyagokat (szén-monoxidot és szerves szenet) bocsátott ki, amelyek meghaladták a törvényes határértékeket. Különös módon a folyamatos dioxinszűrő nem érzékelte a kibocsátást július 13. és 18. között. A TERSA nem jelentette az eseményt a környezetvédelmi hatóságnak, amelyet végül a helyi aktivisták értesítettek. A TERSA elismerte, hogy az esemény több mint 9 órán át tartott, amelynek során a gyárnak le kellett állítania a hulladékégetést, és egy kemencét teljesen le kellett kapcsolnia.
  • Több héten keresztül (2017/07/18 és 2017/08/23 között) a dioxinok és furánok kibocsátási értéke 0,2 ng/Nm3 volt, ami meghaladja a 0,1 ng/Nm3 határértéket.
  • Hosszú ideig a szűrőkből összegyűjtött mérgező hamut tehergépjárművekkel szállították el egy külső vállalathoz. Ezek szabálytalan eljárások voltak mivel a por és a veszélyes hulladéknak minősülő részecskék a környezetbe jutnak.

Elméletileg csak a barcelonai és a környező területek négy „Ecoparks” megnevezésű mechanikai-biológiai hulladékkezelő üzeméből (a továbbiakban: MBK) kikerülő hulladékmaradványt égetik el, mivel ezek az üzemek elvégzik a melléktermékek alapvető szétválasztását és visszanyerését. Vezetőségi jelentéseik szerint azonban a 2018-ban elégetett anyag 85%-a újrahasznosítható volt (szerves anyagok, műanyag, papír karton, textil, fém, üveg). Az elégetett hulladék nagy mennyiségű, az MBK üzemekben stabilizált szerves anyagot tartalmaz, az összes hulladék 67%-a biomassza. Ezen kívül jelentős mennyiségű (0,5%) veszélyes hulladékot tartalmaz: elektromos és elektronikus eszközöket (WEEE), gyógyszereket, egészségügyi hulladékokat stb., amelyeket égetés előtt nem különítenek el.