Újrahasználat

Az ősz folyamán egy igencsak fogós kérdés mozgatta meg a KukaBúvár Egyesület levelezőlistájának tagjait. Réka próbált választ adni kisvállalkozó ismerősének arra a kérdésre, hogy – a környezeti szempontokat szem előtt tartva – milyen csomagolásban forgalmazza gyümölcslevét. Hol itt a kérdés? – értetlenkedhetnek sokan – egy KukaBúvár olvasónak a válasz egyértelmű: visszaváltható üvegbe. Ám kiderült, hogy ha beleéljük magunkat a vállalkozó helyzetébe és a mai magyar valóságba, akkor a válasz nem is olyan egyszerű.

Ne beszéljünk most a kóláról! Beszéljünk a kólagyártásról és a dunaharaszti telephelyről! A CC meghívására ott jártunk a napokban, megnéztük a palackfújást, a töltést, a telepi hulladékkezelést. Sok kérdésünkre választ kaptunk, csak a legalapvetőbbekre nem: Mi szükség erre a lére? Jobb lett a világ, mióta kólát gyártanak?

Tegnap szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról.
A környezetvédelmi szervezetek örömmel fogadták az új hulladékmegelőzési célokat, viszont sajnálják, hogy az újrafeldolgozást segítő intézkedéseket nem fogadták el a képviselők.

A fogyasztói társadalom egész Európát elárasztja szeméttel. Vannak országok, ahol ezt megváltoztathatatlan adottságnak tekintik, és szorgalmasan építik a hulladékégetőket vagy a legszigorúbb EU előírásoknak is megfelelő hulladéklerakókat. De egyre több helyen úgy gondolják, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontból is jobb megoldás, ha sikerül csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét. A HuMuSz azért kezdte összegyűjteni a jó példákat, hogy a magyar önkormányzatok hulladékgazdálkodását segítse. A KukaBúvár nyári számában német nyelvterületre kirándultunk, most az Északi-tenger környékére koncentrálunk.

A Fehérvári úti piacon megszűnt a mosogatás, már csak műanyag tányérba mérik a meleg ételt. Szerzőnk utánajárt az okoknak, és kiderült, hogy nem a piacfelügyelet és nem az ÁNTSZ áll a háttérben. Viszont lehet rájuk hivatkozni, ha akadékoskodnak a vevők. Gadó György riportja.

Csomagolási alternatívák összehasonlítása a sör esetében

Vajon gondolunk-e arra egy meleg nyári nap estéjén - mikor a kertben ülve jólesőn legurítunk egy pofa sört vagy épp kedvenc foci csapatunknak szurkolunk baráti társaságban - hogy vajon miféle környezeti károk nyomják nedűnk vállát? A KÖVET által készített esettanulmány az egyik vezető hazai sörgyár a piacon legjelentősebb termékének kiszerelési alternatíváit és azok környezeti teljesítményét vizsgálja. Az ismertetett adatok egy fél éves termék életciklus vizsgálat eredményeit mutatják.

Egy ideje az a hír járja, hogy a Szobi Szörp Rt 0,5 literes visszaváltható üveges paradicsomleve megszűnik. Miután valószínűleg ez a hazai piac egyik leginkább környezet-és emberbarátabb terméke (csak paradicsom, cukor, só, semmi E-szám !!!), aggódva elkezdtem kutatni a boltok polcait. Többnyire legalul kellett keresni.

A környezettel kapcsolatos fokozódó aggodalmak miatt ismét divatba jönnek Japánban a rozsdamentes acélból készült termoszok. Népszerűségük annak köszönhető, hogy nem eldobhatók - állítja a Tiger Corp. egyik tisztségviselője.

Építkezni, felújítani márpedig muszáj. Ilyenkor pedig elkerülhetetlen az építkezési törmelék megjelenése – támad a sitt. A sittel sok mindent nem lehet kezdeni, az ember vesz egy nagy levegőt, rendel egy konténert és borsos áron elszállíttatja. Ez a jobbik eset, persze. Tárnokon azonban megtalálták a legmegfelelőbb módszert.