Megelőzés

A klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok 10%-át az élelmiszerpazarlás okozza. Az EU-ban keletkezett élelmiszerhulladék 53%-áért a háztartások felelősek.

A legtöbb európai országban és az EU egészében a keletkező hulladék mennyisége növekszik, de lassabb ütemben, mint ahogy az unió gazdasága növekedik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közzétett jelentése szerint azonban nincsenek arra utaló jelek, hogy a teljes hulladéktermelés csökkentésére vonatkozó átfogó célkitűzés közel állna a megvalósításhoz. A jelentés megállapításai rávilágítanak a pazarlás hatékonyabb megelőzésére, a textilhulladékok reflektorfénybe helyezésével.

A svéd klímaaktivista úgy véli, hogy „furcsa” az amerikai elnököt klímaváltozási vezetőnek tekinteni, „ha látjuk, mit csinál a kormánya”. A tinik és az aktivisták nem felelősek a kialakult helyzetért, ők csak fel akarják hívni az emberek figyelmét arra, hogy “vészhelyzettel állunk szemben”.

Magyarországon átlagosan 65 kg élelmiszer-hulladékot termelünk egy évben fejenként, amelynek a fele elkerülhető lenne, vagyis pazarlás. Az ünnepekkel járó vendégvárás, evés-ivás kapcsán törvényszerűnek tűnik, hogy a bőségesen megpakolt asztalról még annál is több élelmiszerhulladék kerüljön a szemetesbe, mint az év többi részében. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerpazarlás-megelőzési programja, a Maradék nélkül összefoglalta azokat a legfontosabb, mégis egyszerű, gyakorlatias tanácsokat, amelyek segíthetnek csökkenteni a karácsonyi élelmiszerpazarlást.

A csikkek a leggyakoribb óceáni hulladékok közé tartoznak. A spanyol szenátusban elfogadott törvény felhatalmazza a helyi önkormányzatokat arra, hogy betiltsák a dohányzást a tengerparton a cigicsikkek okozta szennyezések csökkentésének érdekében.

A Mount Everesttől a Mariana-árokig mindenütt megtalálható a mikroműanyag, még magasan a Föld troposzférájában is, ahol a szelek nagy távolságokba elhordják – állapította meg egy új kutatás.

Milyen fenyőt vegyek, ha környezettudatosan akarok karácsonyozni? Vágott fenyő vagy műfenyő? Sokan teszik fel ezt a kérdést karácsonyfa vásárláskor, amikor mindkettőnek megvan az előnye és hátránya is. A válasz kiderül a Klímapolitikai Intézet cikkéből.

A karácsony az adakozás és az osztozkodás időszaka, de ahogy telnek az évek és változnak a szokások, úgy válik a pazarlás melegágyává. Hulladékot termelünk a dekorálásnál, kukába dobjuk a maradékokat, és fölösleges ajándékokat dugunk el a legfelső polcokra. Tényleg erről kell szólnia a karácsonynak? Nem lehetne ez is egy kicsit fenntarthatóbb? Bemutatunk néhány tippet, hogyan ünnepelj bolygótudatosan.

Képzeljünk el egy műanyagmentes folyóparti büfét, kempinget... Nem használ eldobható műanyag tányért vagy evőeszközt, de használ szelektív hulladékgyűjtőt és tisztán tartja az előtte lévő partszakaszt. Képzeljünk el olyan intézményeket, iskolákat, önkormányzatokat, ahol fontosnak tartják, tanítják és saját példájukon keresztül mutatják be, hogyan élhetünk fenntartható és környezetkímélő módon, az általunk termelt hulladékok minimálisra csökkentésével. S ha elképzeltük, jöhet a megvalósítás!

A 20. században megszülető fogyasztói kultúra felfutásának eredményeképp olyan közel kerültünk a világ pusztulásához, mint még soha korábban. A sosem látott jólét viszont nem feltétlenül azonos a jólléttel és egyre többen érzik, hogy valami nem jó irányba megy. Bár nem volt még anyagi- és létbiztonság tekintetében jobb a nyugati civilizáció emberének mint manapság, mégis egyre többet és többet akarunk.