Megelőzés

Feszti körkép

Itt a nyár - indul a fesztiválszezon. Sziget, Volt Fesztivál, Kapolcs, Diósgyőr, Pécs - számtalan helyszín, számtalan látogató. És megszámlálhatatlan mennyiségű szemét. Bár évről évre egyre komolyabb erőket mozgósítanak a szervezők a hulladék eltüntetésére, a probléma nagyobb, mint álmunkban sejtenénk. Aki nem hiszi, járjon utána: érdemes bekukkantani a Hajógyári szigetre egy húzósabb estén. Az, hogy bokáig ér a műanyag és papír szemét, még tapintatos megfogalmazás. A színpadok előtt már évek óta nem a pogózás dívik - hanem a szemét rugdosása, ütemre. De vajon hogyan csinálják ezt mások?

A XVI. kerület helyi programja nagyszerű példája az önkormányzat, egy civil partner - esetünkben az Öko-Fórum Alapítvány - és a lakosság összefogásának. Az olajozottan működő rendszer a "zöld javakat" menti ki a háztartási hulladékok közül, hogy házi komposztálással hasznosítsa azokat.

Kukás Bulvár 

Ezután másként lesz, akárki meglátja.
A hulladékforradalomnak vége, de most jönnek a reformok.

Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület évek óta oktatási segédanyagok készítésével is foglalkozik. Ezek elsősorban a 12-18 éves korosztálynak készültek, de az őket tanító szaktanároknak, környezeti nevelőknek is segítséget nyújtanak a fenntartható energiagazdálkodás témakörében.

Kalas György két új kiadványa

A kétpói regionális lerakó engedélyeztetési eljárásával foglalkoztunk már a Watchdog program keretén belül az EMLA Egyesülettel közösen*, sőt a miniszteri szalagátvágásról is beszámoltunk**. A rossz hírek ezután jöttek. A telephely kezelője, a szolnoki Remondis Rt. jelezte: a kivitelező a műszaki tervben előírt, tisztított kavicsréteg helyett homokot helyezett el a vízszivárgó rendszer kialakításakor. A telepet a mai napig sem helyezték üzembe.

2006. március 2-án, szerdán 14 órakor közmeghallgatást tartott Várpalotán a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Lévén munkanap, nem tűnt túl szerencsésnek az időpont megválasztása. Az előzményekről: 2002 körül sok településnek megoldást kellett keresni a lassan bezárandó szeméttelepek helyett. A hulladékégető csak egy lehetőség, de úgy tűnik, vezetőink mást nem is kerestek. Csatlakozott 169 település. Ők bárhol másutt szerették volna tudni az égetőt, mint a saját településükön.

Az EU számtalan irányelve közül az egyik a csomagolóanyagokról és a csomagolási hulladékokról szól. Ennek elvi célja, hogy elősegítse a hulladékmegelőzést, a hulladékcsökkentést, illetve ezzel párhuzamosan csökkentse a csomagolóanyagok és hulladékaik által okozott környezeti hatá­so­kat. Mindezt természetesen úgy, hogy közben ne akadályozza a belső piac működését.

 Eritreai körkép

Míg Magyarországon egymás után siratjuk el az utolsó környezetet kímélő csomagoló-anyagokat, addig innen sok ezer kilométerre Kelet-Afrika egy kis országában az általános hulladék-megelőzés, hulladék újrahasznosítás a mindennapok része. Eddigi tapasztalataim alapján a harmadik világ egyet jelentett a végeláthatatlan szeméthalmokkal. Különösen szembeötlő ez a „fejlett világra” csak a közelmúltban nyitó országokban, ahol a lakosság nem tud mit kezdeni a ráömlő filléres termékek csomagolóanyagaival. Nyilván sokkal hamarabb érték el például a kis dél-kelet ázsiai falvakat a dobozos és műanyag palackos italok, sokszorosan becsomagolt snackek, édességek és egyéb „modern” termékek, mint a „fejlett hulladékgazdálkodás” vagy az efféle termékeket elutasító szemlélet.

Simon Gergely (Levegő Munkacsoport) riportja.