Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Depónia

Kétpói késedelem
Év: 
2006
Szám: 
Tavasz

A kétpói regionális lerakó engedélyeztetési eljárásával foglalkoztunk már a Watchdog program keretén belül az EMLA Egyesülettel közösen*, sőt a miniszteri szalagátvágásról is beszámoltunk**. A rossz hírek ezután jöttek. A telephely kezelője, a szolnoki Remondis Rt. jelezte: a kivitelező a műszaki tervben előírt, tisztított kavicsréteg helyett homokot helyezett el a vízszivárgó rendszer kialakításakor. A telepet a mai napig sem helyezték üzembe.


Több hónapig is elhúzódhat a Szolnok megyei kétpói hulladéklerakó működése körüli huzavona: a beruházást megrendelő huszonnégy önkormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy a kivitelező egy harminc centiméteres kavicsréteget még terítsen le a tizenegy hektáros depóniára, a telephelyet építő Mota-Engil Magyarország Zrt. szerint azonban a létesítmény mindenben megfelel a terveknek. Minderről beszámolt a Népszabadság is.
Januártól, a várostól ötven kilométerre lévő szelevényi feldolgozóba vitték a hulladékot, májustól azonban ismét a korábban használt szolnoki telephelyre irányítják. Idén januárban olyan díjszabást állapítottak meg, amelyben már szerepelt a hulladék Kétpóra szállításának a költsége is. Ezen az elmúlt hetekben azért nem kellett változtatni, mert a szelevényi lerakó nagyjából azonos távolságra van Szolnoktól, mint Kétpó. A beruházó önkormányzatok szakértőt kértek fel a telephely állapotának felmérésére. Az eredmények ismeretében felszólították a kivitelezőt, helyezzen el egy réteg geo-textíliát, fölé pedig harminc centiméter vastagságban osztályozott kavicsot a tizenegy hektáros tárolón.
A kivitelező szerint a tenderkiírásban, majd később a kiviteli tervben is eltérő megoldások szerepeltek arra vonatkozóan, hogy homokos kavics, vagy osztályozott kavics szigetelje a depóniát. Ők az előbbi megoldást választották, amikor a szigetelőfólia fölé egy huszonöt centiméteres homokréteget, majd pedig egy öt centiméteres kavicságyat fektettek.
A több mint három és fél milliárd forintos szemétkezelői rendszer kiépítésének költségeihez egyébként az Európai Unió hetven-, a magyar kormány húsz-, míg az érintett települések önkormányzatai tízszázalékos arányban járultak hozzá.

* Hulladékos konfliktusok kezelése (2003. ősz) http://www.kukabuvar.hu/cikk/126
** Hulladékforradalom (2005. ősz) http://www.kukabuvar.hu/cikk/8911