A 2025-ös Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében az ország több pontján valósultak meg szemléletformáló akciók, amelyek az elektronikai hulladék újrahasznosítására fókuszáltak. Az ezekről készült videók bemutatják a kezdeményezések sokszínűségét és a résztvevők munkáját.
A globális csomagolóipar egyik legnagyobb kihívása a műanyag-alapú laminátumok kiváltása olyan anyagokkal, amelyek beilleszthetők a meglévő hulladékkezelési rendszerekbe. A Henkel legújabb fejlesztése, a barrier-bevonatos papírokhoz tervezett hidegzáras ragasztó technológia éppen ezt a problémát oldja meg. Az új megoldás segítségével a gyártók képessé válnak a hőérzékeny termékek – például csokoládék és energiaszeletek – papírba történő csomagolására, miközben a tasakok a hagyományos papírhulladék-gyűjtőkben maradéktalanul újrahasznosíthatók. Ez a lépés alapjaiban formálhatja át a szupermarketek polcait és csökkentheti a globális műanyagszennyezést.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja praktikus tanácsokkal hívja fel a figyelmet a rendszeres ellenőrzés és takarítás fontosságára. A helyes élelmiszer-elrendezés mind az élelmiszer-biztonság, mind az élelmiszer-pazarlás csökkentése szempontjából alapvető.
Megkapta a másodfokú környezetvédelmi engedélyt a bővülésre a dél-koreai Sungeel bátonyterenyei üzeme az Energiaügyi Minisztériumtól. Riasztó, hogy az akkuhulladék veszélyességi besorolása kapcsán a gödi Samsung-gyár engedélyére is hivatkoztak.
A globális energiaátmenet egyik legérdekesebb paradoxona rajzolódik ki a szemünk előtt: miközben az elektromos járművek akkumulátorainak ára történelmi mélypontra süllyedt, a bennük lévő anyagok értéke drasztikusan emelkedett. A Circular Energy Storage legfrissebb elemzése rávilágít, hogy ez a kettősség alapjaiban alakítja át a „második élet” (second life) koncepcióját és az újrahasznosítási szektort. A cikk részletezi, hogyan vált az akkumulátor-hulladék stratégiai eszközzé, és miért érheti meg jobban egy használt akkumulátort szétszerelni, mintsem energiatárolóként tovább üzemeltetni.
A 2026-os év az intelligens hulladékkezelés „aranykora”: a mesterséges intelligencia által vezérelt logisztikai rendszerek globális piaca elképesztő ütemben bővül. A legfrissebb iparági jelentés szerint a technológia alkalmazása már nem opció, hanem a túlélés záloga a közműszolgáltatók számára. Az AI-alapú dinamikus útvonaltervezés ugyanis akár 30-40%-kal is csökkentheti a gyűjtőjárművek futásteljesítményét, ami közvetlen választ ad a klímavédelmi célkitűzésekre és a munkaerőhiány okozta kihívásokra. A cikk részletezi a szektor növekedési számait, a legfontosabb technológiai trendeket és a városi hulladékgazdálkodás jövőbeli lehetőségeit.
A fővárosi önkormányzat 1,2 millió dollárt (mintegy 380 millió forintot) nyert a Bloomberg alapítvány pályázatán egy olyan üzem létesítésére, amelyben esztétikailag kifogásolható, de jó minőségű zöldségeket és gyümölcsöket tudnak feldolgozni, amelyeket aztán a fővárosi közétkeztetésben használnak fel.
Az Európai Unió új végrehajtási rendeletet készít elő, amely egységesíti a hulladékválogatás során elveszett anyagok tömegének kiszámítását és ellenőrzését. A kezdeményezés célja, hogy a tagállamok ne a válogatóüzemekbe belépő, hanem a ténylegesen újrahasznosításra kerülő anyagok alapján jelentsék adataikat, véget vetve annak a gyakorlatnak, ahol a technológiai veszteségek és a szennyeződések is „újrahasznosítottként” szerepelnek a statisztikákban.
Európa körforgásos anyaghasználati aránya jelenleg 12% körül stagnál, miközben az uniós célkitűzés ennek megduplázása, 24%-ra emelése 2030-ig. A Zero Waste Europe (ZWE) 2026. február 17-én közzétett javaslata szerint a jelenlegi lineáris gazdasági modellek védelme helyett a gyártóknak kellene viselniük az átállás költségeit. A szervezet a „szennyező fizet” elv alapján a gyártói felelősségi díjak reformját és egy speciális Körforgásos Átállási Alap létrehozását indítványozza.
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek – és éppen ez teszi őket nehezen kezelhetővé. A Green Policy Center szakpolitikai javaslatcsomagja arra figyelmeztet: az élelmiszer-, víz-, energia- és infrastruktúra-biztonság összekapcsolódik, így a problémák együttesen láncreakciót indíthatnak el. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e ilyen helyzetek, hanem az, mennyire vagyunk felkészülve a többfrontos válságokra.