Az Európai Bizottság elfogadta az egyszer használatos, elsősorban polietilén-tereftalátból (PET) készült italospalackok újrahasznosítására vonatkozó új szabályozását. A 2025. decemberi műanyagügyi csomag részét képező intézkedés első alkalommal határoz meg egységes módszertant a kémiailag újrahasznosított tartalom kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére.
A társadalmak hulladékkezelési gyakorlata az idők folyamán a felmerülő prioritásokra reagálva folyamatosan fejlődött, és ez alól a világ legextrémebb kontinense, az Antarktisz sem kivétel. Pamela da Costa, az Uruguayi Antarktiszi Intézet munkatársának kétrészes átfogó elemzése rávilágít arra, hogyan alakult át az antarktiszi hulladékgazdálkodás puszta logisztikai kényszerből a környezetvédelem és a nemzetközi szabályozás globális etalonjává.
A pénzügyi biztonság ma már nemcsak a magasabb bevételekről szól, hanem arról is, mennyire tudatosan kezeljük a mindennapi döntéseinket. Egy család életében különösen fontos, hogy legyen stabil háttér, hiszen a váratlan helyzetek, az emelkedő költségek és a hosszabb távú tervek egyszerre vannak jelen a hétköznapokban. A tudatos pénzügyi szemlélet nem a lemondásról szól, hanem arról, hogy okosabban gazdálkodjunk azzal, amink van.
2026. június 24-én hivatalosan is elérhetővé vált a digitális akkumulátor-útlevél új tesztkörnyezete. A BatteryPass-Ready projekt keretében elindított platform adatellenőrzéssel és 11 különböző tesztszcenárióval támogatja a gyártókat, szolgáltatókat és újrahasznosító vállalatokat abban, hogy felkészüljenek a 2027. februárjától az Európai Unióban kötelezővé váló szabályozásra.
Július elsején szerdán életbe lépett Magyarországon az egyszer használatos műanyag poharak forgalomba hozatalának tilalma. Ennek megfelelően szerdától Magyarországon tilos az egyszer használatos műanyag poharakat és a 10 tömegszázalékot meghaladó mértékű műanyag bevonatú papírpoharakat forgalomba hozni. A tilalom vonatkozik ezek tetejére és fedelére is.
Az Európai Tanács mérföldkőnek számító rendeletet fogadott el, amely alapjaiban formálja át az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek tervezését, valamint hulladékkezelését, írja a BusinessGreen. Az Európai Zöld Megállapodás részét képező új szabályozás célja, hogy a járműveket már a tervezőasztaltól kezdve úgy alakítsák ki, hogy élettartamuk végén azok hatékonyan újrahasznosíthatók legyenek. Ez a lépés alapvető fontosságú a fenntartható autóipar felé vezető úton, hiszen évente mintegy hatmillió jármű éri el életciklusa végét az Európai Unióban.
Képzeljen el egy tíz Mount Hood magasságú matrachegyat, amely ahelyett, hogy a természetet vagy a hulladéklerakókat terhelné, értékes másodnyersanyagként születik újjá. Oregon állam legújabb környezetvédelmi programja bebizonyította, hogy a rendszerszintű szabályozás és a lakossági összefogás képes gyökeresen megváltoztatni a nagyméretű hulladékok sorsát. Az első teljes év eredményei komoly tanulságokkal szolgálnak a hazai szakemberek számára is.
Évente több millió tonna kávézacc kerül a szeméttelepekre vagy az égetőkbe világszerte, jelentős környezeti terhelést és üvegházhatású gázkibocsátást okozva. Egy dél-koreai kutatócsoport által kifejlesztett új, lángplazma-pirolízisen alapuló technológia révén azonban az 55 százalékos nedvességtartalmú kávéhulladék előszárítás nélkül, mindössze 90 másodperc alatt alakítható át a feketekőszénnel megegyező fűtőértékű, nagy tisztaságú bioszénné. A módszer paradigmaváltást hozhat a szerves hulladékok energetikai hasznosításában.
Az osztrák parlament egészségügyi bizottsága elfogadta a dohányzásra és a nemdohányzók védelmére vonatkozó törvény módosítását (Tabak- und Nichtraucherschutzgesetz), amely 2027 elejétől betiltja az eldobható e-cigaretták – ismertebb nevükön a vape-ek – értékesítését Ausztriában. A politikai döntés reagál a beépített akkumulátorok által a hulladékkezelőkben okozott egyre növekvő tűzveszélyre, valamint a lakosság körében tapasztalható széleskörű környezetvédelmi aggályokra. A szigorítást az Osztrák Hulladékgazdálkodási Vállalatok Szövetsége (VOEB) szakmai szempontok alapján üdvözölte.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legújabb, 2025 év végén végzett átfogó kutatásából kiderül, hogy a magyar lakosság élelmiszerpazarlása jelentősen, több mint egyharmadával csökkent az elmúlt kilenc évben. Bár a tendencia rendkívül biztató, és a hazai adatok továbbra is kedvezőbbek az európai átlagnál, egy magyar állampolgár még mindig átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel évente. Cikkünkben objektív adatokra támaszkodva, részletesen bemutatjuk a kutatás legfontosabb számait, az élelmiszerpazarlás főbb okait, valamint azt, hogy pontosan miből is tevődik össze a hazai szemetesek tartalma.
