Van kerek csokoládé, szögletes csokoládé, mogyorós csokoládé, töltött csokoládé, joghurtos csokoládé, keserű csokoládé, mandulás csokoládé, mazsolás csokoládé… és most már „fair trade” csokoládé is, amiből egy táblányit azok közt sorsolunk ki, akik a csoki-totót helyesen töltik ki és április 22-éig visszaküldik a Humusz címére postán vagy elektronikus levélben a [email protected]-ra.
A társított csomagolások eddig is sok gondot okoztak a környezetnek. Legszebb példa erre a Tetra Brik csomagolás, amely 85%-ban papír, maradék részében polietilén és alumínium. A rétegek egymástól nem elválaszthatók, ezért újrahasznosításuk szinte lehetetlen (egy-két kamu-újrahasznosításról már írtunk a KukaBúvárban). A termékdíjtörvény eddig úgy rendelkezett, hogy egy csomagolás egynemûnek tekinthetõ, ha az egyik komponens legalább 90%-ban képviseli magát, de ez most minden tiltakozásunk és a tárca ígéretei(!) ellenére változni látszik. Valahogy úgy alakulnak a számok, hogy a Tetra Brik is egynemû legyen, legalább jogilag. Nem kicsi a tét, hiszen a társított csomagolások termékdíja jóval magasabb, mint a papírcsomagolásoké. Úgy látszik a döntéshozókkal is sikerült elhitetni, amit a gyerekekkel már régen: a Tetra Brik papír. Mi még mindig nem hisszük! Az alábbiakban közöljük Csepregi István helyettes-államtitkárhoz intézett levelünket.
Donella H. Meadows, úttörõ környezeti tudós és író, rövid betegség után 59 évesen meghalt. Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fõ szerzõjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, a gazdaság és a környezet hosszú távú globális trendjeit tanulmányozta.
A PHARE-támogatású állami program -- melyhez jól illeszkedik Tájsebészet kampányunk -- célkitûzése, hogy elkészüljön egy összehangolt, magyarországi hulladékkezelési stratégia és akcióterv, illetve olyan technikai eszköz kerüljön kifejlesztésre, mely lehetõvé teszi a lerakók helyzetének pontos értékelését.
Annak idején nem volt más választásunk, mindannyian mosható textilpelenkákba csomagolva ismerkedtünk a világgal. Sejtelmünk sem volt arról, mennyivel kellemesebb érzés légáteresztõ Pamper's-bébiként rajtolni az Életben. Az eldobó pelenkát eredetileg utazások, nyaralások idejére találták ki, valószínûleg a gyártók sem gondolták, hogy ennyire felkapott áruvá válik. Nálunk még néhány éve is rongyrázásnak számított a mûanyag pelenka kizárólagos használata, mára viszont változott a világ. Az összes káros környezeti hatását ismerjük már, az anyák mégis nehezen adják fel drága pénzen vásárolt kényelmüket. Pedig létezik már környezetbarátabb, mégis kényelmes megoldás.
Amerika csodás mintájára épülõ-szépülõ fogyasztói társadalmunk minden átlagosnak mondható (tehát nem minimálbéres, nem vénából spóroló kisnyugdíjas, nem sokgyerekes és nem környezettudatosan gondolkodó zöld) háztartásában napról napra õrületes mennyiségû holmi válik hulladékká vagy -- esetleg "csak" - feleslegessé.
