Tapasztalatlan kismamaként kezdtem tervezgetni születendõ csemeténk eljövendõ éveit. Itt van mindjárt az elsõ kettõ (vagy három), amit bizony szépen kitölt ez a pelenka-ügy. Amikor gyakorló anyuka-körökben felvetettem a témát, mindenki furcsán nézett rám, ha mosásról kezdtem beszélni. Mert ha magamat nem is kímélem, legalább a gyerekre gondoljak! A piros popsira, az örökös nedvességérzetre, a kifolyó kakira. Aztán ott vannak a mosás, vasalás, fertõtlenítés költségei, nem beszélve a vízbe kerülõ vegyszerekrõl. Elrettentésként próbáltam felvetni a közeli szeméttelep melletti fákon lobogó használt pelenkák látványát, mire az volt a válasz, hogy a szeméttelep ügyét kellene inkább megoldani, de volt, aki azt kérdezte: miért, hát nem égetik el?

Az eldobható

Az eldobható pelenkák többsége, bár csúfolják papírpelenkának is, valójában vattából és polietilénbõl áll. A nedvszívó hatás fokozására gyakran poliakrilát golyócskákat is tesznek a betétbe, a kényelmes használhatóság érdekében tépõzárral látják el, és festékek garmadáját alkalmazzák mókás figurák feltüntetésére. A vattát klórral fehérítik, miközben az esetleg felszabaduló dioxin legkisebb mennyisége is ártalmas az élõlényekre. Ezt a mûveletet elhagyják ugyan az ökováltozatban, de a nagy mennyiségben mûanyagot tartalmazó pelenka igen nehezen, több évtized alatt bomlik le, és az égetés sem lehet megoldás környezetkárosító hatása miatt. Marad tehát a problémás (veszélyes?) hulladéknak minõsülõ szeméthalom, ami csak gyûlik és gyûlik.

Németországban gyerekenként 6000 pelenkát "termelnek", ami évente 400 ezer tonna hulladékot jelent, gyerekenként átlagosan egy, másfél tonnát a szobatisztaságig (általában a baba 27 hónapos koráig). A brit szülõk évente hárommilliárdnál is több eldobható pelenkát használnak. Ehhez a mennyiséghez 7000 fát, azaz 18 hektárnyi erdõt vágnak ki. A helyükre telepített ültetvényekk ötven év múlva válnak vágáséretté, így 900 hektárnyi területet kell fenntartani csak a brit gyerekek pelenkái számára. További ökológiai problémát jelent maga a gyártás folyamata, mivel a vattaszerû anyag elõállítása során rengeteg vizet használnak, ami erõsen elszennyezõdik, és tisztítani kell(ene).

Akinek mindez nem elég, azokat talán az orvosok fogják meggyõzni. A mûanyagba csomagolt babák ugyanis órákon át valóságos üvegházban érezhetik magukat, és az állandó meleg, nedvesség és levegõtlenség hatására a gombák és baktériumok könnyen elszaporodhatnak. Fiúcsecsemõknél az is veszélyt jelenthet, hogy folyamatosan melegben tartják testüknek azon részét, ahol saját testhõmérsékletüknél néhány fokkal hûvösebbnek kellene lenni az eljövendõ nemzedék érdekében. (Olvashatunk olyanokat, hogy az egyre gyakoribb férfisterilitásnak ez lehet az egyik oka.)

Végül a piszkos anyagiakról: egy középkategóriás pelenka tavaly 45 Ft volt, idén 62-re emelkedett az ára. Ha történetesen egy családban két pelenkás gyerek is van, akkor egy évre 179 ezer Ft-ot kell kiadni csak pelenkára. Ehhez jön még a szemétszállítási díj. Egy kétgyerekes családban a bepisilõs idõszak végéig a háztartásban termelt hulladék legnagyobb részét az eldobó pelenkák jelentik.

Lássuk a textilt!

Ellenzõi a kényelmi szempontok mellett leginkább a mosással járó környezeti terheléssel érvelnek. Magyarországon a több mint 3100 település közül 500-ban van csatornahálózat, és a keletkezett szennyvíznek kb. az egyharmadát tisztítják. A többi tisztítatlanul megy vissza a természetbe. A textilpelenkák mosása pedig sok vizet igényel, áztatás, elõmosás, fõzõmosás, sokszoros öblítés, valamint a mosópor és öblítõ mellett fertõtlenítõszerek használata is hozzátartozik a hagyományhoz. További terhelést jelent a mosógép és a vasaló villamosenergia-fogyasztása is.

Anyagilag még így is jobban járunk, de még mindig nem túl családbarát a végeredmény. A textilpelenkát csak egyszer kell megvenni, és legalább két gyereket szolgál ki. Ez elenyészõ pénzmennyiség ahhoz képest, hogy mit kell kiadni vízre, áramra, mosó és fertõtlenítõszerekre. A Kisbaba újság számításai szerint a szobatisztaságig (2 évvel számolva) egy gyerekre mindösszesen 93600 Ft-ot kell költeni.

Egy ökomama véleménye

Amíg az eldobó pelenkák kiváltására mindeddig nem sikerült elfogadható megoldást találni, addig a mosható pelenka esetében szemétproblémával nem kell számolni, sem a gyártás mértéktelen anyagfelhasználásával. A mosásnál felmerülõ problémákra megoldást jelenthet egy tapasztalt anyuka módszere, aki két gyerekén bizonyította, hogy a hagyományos pelenkamosási szokások csak túlzott óvatosságból alakultak ki.

A fõzõmosás elhagyható, hiszen a mai mosóporok általában 60 fokig fejtik ki hatásukat, magasabb hõmérsékleten az enzimek lebomlanak. Sõt, elég a 40 fok is, a pelus így is tiszta lesz. Fõzni csak akkor kell, ha a baba megbetegszik, egyébként nem kell fertõzéstõl tartani. Ez esetben viszont a mosószer fölösleges. Mellesleg egy egészséges kisbaba vizelete szinte steril.

Áztatáshoz érdemes az ecetet kipróbálni, a baktériumok ellen ez is hatásos, és teljesen lebomlik.

Mosópor helyett mosószódát is lehet használni, gazdaságosabb is, környezetbarátabb is, és a szappanpehely mellett az egyetlen mosószer, ami semmiféle allergiát nem okoz. A popsikipirosodás, a kiütések nem a nedvességtõl vannak, hanem a rosszul öblített mosószerektõl.

Ha a pelenkáról az "anyagot" rögtön eltávolítjuk és használat után azonnal kiöblítjük, akkor mosásig nem kell külön vízben tárolni a pisis és kakis pelenkákat.

40 pelenkával számolva elég 4-5 naponta mosni, az sem mindegy, mennyire telik meg a mosógép.

Öblítõszer használatát az anyuka meg sem említi.

Vasalni nem fontos, ha a gyerek egészséges, a túlzott sterilizálástól csak természetes védekezõrendszerünket szoktatjuk lustaságra.

Az anyuka, aki ezzel a módszerrel mosott, a Kisbaba c. újság számításait felhasználva, még vasalási költségeket is beleszámolva arra az eredményre jutott, hogy így két év alatt 52896 Ft-ot költött lánya pelenkázására.

Egy korszerû alternatíva

Nem sokan tudnak még róla, de már nálunk is forgalmaznak egy olyan nadrágpelenkát, mely egyesíti az eldobható és a textilpelenka elõnyeit. Mosható, így a gyártók szerint a második gyereknél már nem kell a pelenkavásárlás költségeivel számolni. Anyaga bõrbarát, jól szellõzik, és a hagyományos pelenkánál jobb nedvszívó képességgel rendelkezik. Errõl még egy ultramag is gondoskodik, így a baba éppen csak annyi nedvességet észlel, hogy ne érezze magát túl kellemesen, de csorgástól nem kell tartani. Van egy változat éjszakára, vagy bõrproblémák idejére, amelyik ezt a minimális nedvességet is magába szívja. Speciális szabásának köszönhetõen jól zár és terpeszben tartja a baba lábát, ami az egészséges csípõizületek kifejlõdéséhez szükséges.

A forgalmazók eleve a környezetkímélõbb mosás módszereit javasolják. A nadrágpelenkát tilos vasalni és kifõzni, lehet mosni 95 fokon, de a 60 fokot ajánlják. Áztatáshoz, mosáshoz klórmentes mosószereket tanácsolnak, pl. ecet, mosószóda. Megfelelõ elõöblítés után ajánlják a többi babaruhával együtt mosni. Ha valaki ettõl ódzkodna, a tiszta pelenkák közös öblögetése már azoknak sem jelenthet problémát.

A pelenkák ára meglehetõsen borsos, 1200 és 2500 Ft között mozog fajtától és mérettõl függõen. A forgalmazók által javasolt ideális induló készlet 18 db állítható méretû pelenkából, három ultra nedvszívóból és három külsõ nedvességvédõbõl áll. Ez összesen 44448 Ft. Az éjszakai pelenka és a külsõ mérete nem változtatható, így ezeket késõbb le kell cserélni, ez még legalább 24000 Ft pluszköltséget jelent, de a szobatisztává válásig még így sem tartunk 70000 Ft-nál. A második gyereknek pedig már nem kell megvenni. Ehhez jön 41000 Ft mosási költség a környezetkímélõbb mosás számításait felhasználva. Ez bizony több mint 100000 Ft, túl a hagyományos mosás költségein, de az eldobhatóén még mindig jóval innen.

A nyugati tendencia

Nálunk kinek-kinek szíve joga eldönteni, melyik módszert választja. Egyes országokban azonban már komoly próbálkozások vannak arra, hogy a lakosság környezettudatosabb alternatívák mellett döntsön.

Németországban az újrahasznosítást részesítik elõnyben. Komposztálható pelenkákat gyártanak, egyes településeken ezeket külön gyûjtik, ehhez a családok ingyenzsákokat kapnak. Ezeket a pelenkákat felaprítják és komposztba keverve ártalmatlanítják. Sajnos ez sem jelent megoldást az elõállítás közben fellépõ környezetterhelésre. Itt is használják a már nálunk is kapható mosható nadrágpelenkákat, ill. divat a gyapjúfonalból kötött pelenka is. Akik nem akarnak mosni, igénybe vehetik pelenkamosó cégek szolgáltatásait, ezzel költségeik kb. annyira rúgnak, mintha eldobható pelenkát használnának.

Ausztriában, egy amstetteni kísérletben minden csomag mosható pelenka vásárlását 1300 schillinggel támogatják. A szülõk 15 százaléka mondott le az eldobható pelenkáról, és egy év alatt máris 175 ezer kg szeméttel került kevesebb a lerakókra. Hollandiában összegyûjtik a használt pelenkákat és kimosva visszaszállítják. Kanadában, Ausztráliában, Angliában és az Egyesült Államokban már egyre többen vesznek újrafelhasználható pelenkákat. Ez a pelenkamosó szolgálatok felvirágzását eredményezte, valamint azt, hogy a gyártók inkább a többszörhasználatos termékek kényelmesebbé tételén kísérleteznek.

Ha ez így megy, bízhatunk abban, hogy 10-20 év múlva Nyugaton vége lesz az eldobó korszaknak. És nálunk?