A megfigyelő államtól élből viszolygó emberként én csodálkoztam a legjobban, amikor 2026 tavaszára oda jutottam, hogy a kerületi önkormányzatnak írogattam érveket arról, miért lenne nagyon jó ötlet kamerát felszerelni a szomszéd utca egy pontjára. És hogy miért kerültem ebbe az állapotba?
Igazán informatív videóval jelentkezett a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.: lépésrő-lépésre vezetik a lakosságot végig a hulladékudvar igénybevételén.
Fotópályázatot hirdetnek a légiközlekedés környezeti és egészségi hatásainak bemutatására.
Egy új vizsgálat szerint akár 12 különböző vegyi anyagból álló „vegyi koktél” – például lágyítószerek, nehézfémek és PFAS-vegyületek – található a kisgyerekek körében népszerű a matrica tetoválásokban. A Greenpeace és az Felső-ausztriai Munkavállalói Kamara (AK OÖ) szigorúbb vegyianyag-szabályozást követel.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) 2026-ban közzétett tanulmánya azt a kérdést járja körül, amely a következő évek egyik legnagyobb megfelelőségi kihívása lesz az akkumulátoripar számára: hogyan lehet hitelesen kiszámítani és ellenőrizni az akkumulátorokba beépített újrahasznosított kobalt, lítium, nikkel és ólom arányát? A 2023/1542/EU rendelet (Batteries Regulation) 8. cikke 2028-tól kötelező dokumentációt, 2031-től pedig konkrét minimumcélokat ír elő – a részletes módszertant azonban egy még el nem fogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus fogja rögzíteni. A JRC 110 oldalas jelentése éppen ehhez a jogszabályhoz kínál techno-tudományos alapot, és a legfontosabb tanulsága, hogy nem létezik olyan mérési eljárás, amellyel egy kész akkumulátorból közvetlenül kimutatható lenne az újrahasznosított fémtartalom – a teljes rendszer ezért a nyomon követhetőségre és a dokumentációra épül.
Az osztrák hulladékgazdálkodásban drasztikusan megnőtt a lítium-ion akkumulátorok okozta tűzesetek száma, ami rendkívüli biztonsági és gazdasági kockázatot jelent az egész ágazat számára. A helyzet orvoslására az Osztrák Hulladékgazdálkodási Vállalatok Szövetsége (VOEB) egy országos cashback (pénzvisszatérítési) rendszer bevezetését javasolja, amely mérettől függően 50 centtől akár 50 euróig terjedő összeget fizetne a megfelelően leadott és visszaváltott akkumulátorokért. A javaslatot Norbert Totschnig környezetvédelmi miniszter második, akkumulátortüzekkel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén mutatták be. A legfrissebb tanulmányok szerint az új modell nemcsak 480 millió eurónyi tűzkárt előzhetne meg, hanem jelentősen növelné a kritikus nyersanyagok újrahasznosítási arányát, biztosítva a szigorodó uniós begyűjtési célok teljesítését is.
2026. július 19-től az Európai Unió egész területén tilos a nagyvállalatok számára az eladatlan ruhák, ruházati cikkek, kiegészítők és lábbelik megsemmisítése. Az új uniós szabályozás célja a pazarlás megállítása, a környezeti terhelés csökkentése és a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása. A döntés hátterében megdöbbentő iparági adatok állnak.
A kimchi szerencsére egyre ismertebb és menőbb a világban és itthon is. Vannak teljesen értelmetlen gasztrodivatok a répás tortillától kezdve a féktelen datolyaevésig, de néha ezeknek a hype-oknak igenis van értelmük. A kimchi például nemcsak iszonyúan finom, rengeteg ételhez passzol, csomó fogásba beilleszthető, de – más fermentált ételekhez hasonlóan – nagyon egészséges is. Azt már eddig is tudtuk, hogy a zöldség alap vitamin- és ásványianyag-tartalmán túl az erjedés során képződő baktériumok is nagyon jó hatással vannak az emésztésre és a bél immunrendszerére, ismertebb kifejezéssel a mikrobiomra. Egy új kutatás szerint a tejsavbaktériumok még ennél is többre képesek.
2025-ben a hollandiai önkormányzatok összesen 8,1 milliárd kilogramm háztartási hulladékot gyűjtöttek be. Ez lakosonként átlagosan 449 kilogrammot jelent, ami 6 kilogrammos csökkenést mutat az előző évhez, 2024-hez képest. A holland Központi Statisztikai Hivatal (CBS) legfrissebb, előzetes adatai rávilágítanak arra, hogy a mérséklődés hátterében elsősorban a zöldhulladék (zöldség-, gyümölcs- és kerti hulladék) begyűjtött mennyiségének visszaesése áll.
A hulladékcsökkentést, a kreatív újrahasználatot és a lakossági szemléletformálást egyetlen, jól hozzáférhető közösségi térben kívánja egyesíteni a Zuglói Önkormányzat. A 2026-ban induló, nemzetközi együttműködésben megvalósuló VIBE-projekt részeként létrejövő kezdeményezés célja, hogy jelentősen meghaladja a hagyományos, elszigetelt hulladékudvarok szerepét. A projekt több mint 65 millió forintos támogatásból valósul meg, amelynek keretében a helyiek igényeire szabott szolgáltatásokat és workshopokat kínálnak majd a lakosság számára.