A civilek nyertek. Végérvényesen. Ezekkel a könnyelmű szavakkal zártuk utolsó cikkünket a sajóbábonyi égetők ügyében. Nos, ismét meg kellett tanulnunk: olyan, hogy végérvényesen nem létezik, és különben is az égetők osztódással szaporodnak. Sajóbábonyi élménybeszámolónk következik.
„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.”
Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.
Ismerős a helyzet, amikor a kezedben forgatsz egy műanyag kupakot, és azon gondolkodsz, vajon mi lesz vele, ha egyszer kidobod? Nos, a Duna-parti bolgár városban, Szilisztrában van egy testvérpár, akiknek erre elég frappáns válaszukvan: asztal. Meg szék. Meg lámpa. A Vavakada RE újrahasznosított műanyag bútor és lakberendezési elemek gyártásával bizonyítja, hogy a műanyag hulladék nem a történet vége, hanem egy színes, strapabíró és meglepően stílusos alapanyag kezdete.
Közel egy év szünet után október 6-tól ismét kezdeményezhetnek az önkormányzatok lakossági hulladékgyűjtési akciót elektronikai hulladékra, gumiabroncsra, elemre, akkumulátorra és veszélyes csomagolási hulladékra. A MOHU a polgármestereknek és jegyzőknek kiküldött tájékoztatóban egy teljesen új működési modellt írt le: a gyűjtőnapot már nem az önkormányzat, hanem a MOHU által kijelölt, engedéllyel rendelkező szolgáltató bonyolítja le, úgynevezett Ideiglenes Gyűjtőpont formájában. Szeptemberben részletesen megírtuk, miért állt le az önkormányzati e-hulladék-gyűjtés, és azt is, merre látjuk a jogszerű kiutat. Most megnéztük, mi lett belőle.
Az új akkumulátor-kötőanyag poliakrilsavból, karboximetil-cellulózból és citromsavból áll, így kiválthatja a fluortartalmú PVDF-et és a mérgező NMP oldószert. A tesztcellák a hagyományossal azonos kezdeti kapacitást és jobb ciklusállóságot mutattak, az újrahasznosítás pedig vizes áztatással, kimutatható fluortartalmú maradék nélkül sikerült.
A német PET-palack újrahasznosítás 2025-ben is a világ élmezőnyébe tartozó eredményt hozott. A mainzi GVM (Gesellschaft für Verpackungsmarktforschung) által a Forum PET megbízásából készített, 2026 augusztusában lezárt és október 1-jén bemutatott tanulmány szerint tavaly a Németországban elfogyasztott PET-italpalackok 98,1 százaléka jutott újrahasznosításra, a hazai gyártású palackok és előformák anyagának pedig már 58,3 százaléka újrahasznosított PET (rPET) volt. A számok mögött egy kétévente frissített anyagáram-modell áll, amely 2013 óta azonos definíciókkal követi a palackok útját a gyártástól a visszagyűjtésen át az újrafeldolgozásig, így a tizenkét év adatai közvetlenül összevethetők.
A palackvisszaváltás 2026 első félévében új csúcsra ért: a MOHU friss adatai szerint január és június között 1 515 467 453 műanyag palackot, fémdobozt és üveget vittünk vissza a REpontokra. A szám önmagában is lenyűgöző, de a valódi kérdés az, hogy mit árul el a magyar rendszer állapotáról az Európai Unió egyre szigorúbb csomagolási előírásainak fényében. Végignéztük a MOHU féléves jelentését, és hulladékgazdálkodási szemmel, közérthetően értelmeztük az adatokat.
A fosszilis alapanyagokból készülő műanyagok gyártási kihívásaira, valamint a hulladékká váló termékek életciklus-végi problémáira kínálnak megoldást a szlovák biotechnológusok által kifejlesztett biológiailag lebomló és ehető műanyagok. A szlovák BioX Technologies kutatói algákból és egyéb megújuló biológiai nyersanyagokból hoztak létre olyan új generációs bioműanyagot, amely a használat után nem terheli a hulladéklerakókat vagy az égetőket, egyes összetételeiben pedig akár el is fogyasztható.
Ősszel nem a nagy metszés ideje jön el, néhány jól megválasztott vágás azonban sokat segíthet abban, hogy a rózsa egészségesen teleljen át, és tavasszal erőteljesen induljon fejlődésnek.
Alsógödön a rév kikötőmedrének kotrása során a munkagépek (markolók, buldózerek, teherautók) kerekei, lánctalpai tönkretették az egyedülálló, a törvény erejénél fogva (ex lege) védett alsógödi forrásrendszert – írta Facebook-bejegyzésében a Dunai Szigetek, melynek kezelője hozzátette, hogy az ügyben bejelentést tett az illetékes hatóságoknál (Duna-Ipoly Nemzeti Park ( DINPI ), Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Pest megyei Kormányhivatal) természetkárosítás miatt.