Annak ellenére, hogy a korábbi tervek szerint 1,5-2 millió embernek szerették volna lehetővé tenni a biohulladék szelektív gyűjtését, az elmúlt másfél évben gyakorlatilag alig történt valami ezen a területen – derült ki a Mohu háttérbeszélgetésén.
Újabb fronton került célkeresztbe a Mohu: Magyar Péter szerint özönlenek a panaszok a hulladékgazdálkodási rendszer működésére, miközben a cég a szerződésben vállalt kötelezettségeit és célszámait sem teljesíti. A kormány ezért a teljes hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát rendelte el, amiről várhatóan a csütörtök délutáni kormányszóvivői tájékoztatón derülnek ki további részletek. A Mohut az elmúlt időszakban a hulladékszállítás akadozása, a visszaváltási rendszer problémái, valamint az egyre több fizetőssé váló szolgáltatás miatt is szaporodó kritikák érték.
Az ENSZ statisztikái szerint napjainkban 2,2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízforráshoz. A problémára megoldást jelenthet a sós víz ivóvízzé alakítása, ám a hagyományos sótalanítási eljárások komoly környezeti károkat okozhatnak. A folyamat végén visszamaradó sűrű, toxikus sóoldatot az üzemek gyakran az óceánba pumpálják vissza, amely drasztikusan növeli a helyi sótartalmat, elszívja az oxigént, és erősen károsítja az amúgy is túlmelegedéssel küzdő tengeri élővilágot. Egy friss egyetemi innováció azonban pontot tehet ennek a káros gyakorlatnak a végére.
Megkezdődtek a tárgyalások az önkormányzatokkal a palackvisszaváltás ügyében, és a feladatot végző Mohunak van is egy ötlete: a készpénzhasználat megszüntetése. „Ahogy a parkolóautomatáknál, itt sincs szükség a készpénzhasználatra” – mondta egy Facebook-videóban Bozóki Csaba, a cég visszaváltásért felelős igazgatója kedden.
Óriási szereptévesztésben van a Mohu, mondta megkeresésünkre a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója – Kiss Ambrust azután kerestük meg, hogy a Mohu visszaváltásért felelős igazgatója keddi videójában felvetette, ki lehetne vezetni a készpénzt a palackvisszaváltásból.
Egy új tanulmány szerint a biodiverzitás természetes biztosításként működik: nemcsak segít az ökoszisztémáknak ellenállni a klímaváltozásnak, hanem az élőhelyek pusztulása és más veszélyek ellen is védelmet nyújthat.
„Bizarr és aggasztó: sajnos úgy tűnik, a környezetvédelmi minisztérium hulladékgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára (Kolesár Gergely) néhány héttel ezelőttig a Mol egyik vezető jogásza volt”
A divatipar valós társadalmi és környezeti költségei messze meghaladják a fogyasztói árakat, hiszen az ágazat ökológiai lábnyoma globálisan is a legjelentősebbek közé tartozik. A látható környezetszennyezés azonban pusztán a probléma felszíne. A jelenlegi, tömegtermelésre optimalizált rendszer nem csupán kritikus mennyiségű vizet használ fel, hanem kezelhetetlen mennyiségű hulladékot is termel. Emiatt a textíliák újrahasznosítása, valamint a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezése egyre égetőbbé válik.
Megjelent az újrahasznosíthatósági minimumszabvány új, 2026-os kiadása: a Zentrale Stelle Verpackungsregister (ZSVR) 2026. augusztus 31-én, az Umweltbundesamt (UBA) egyetértésével adta ki azt a 109 oldalas dokumentumot, amely a német piacon forgalomba hozott, rendszer-részvételre kötelezett csomagolások újrahasznosíthatóságának kiszámítását szabályozza.
A Continental újrahasznosított alapanyag felhasználására irányuló fejlesztései új mérföldkőhöz értek.