Lakossági felmérés mintatelepüléseken
A HuMuSz a 2009-ben indított Nulla Hulladék Programjának keretében eddig négy mintatelepülésen koordinálta kérdőíves felmérés elvégzését arról, hogy a helyi lakosság mennyire tájékozott a hulladék-témakört illetően. A kérdőívet a Green Dependent egyesület készítette, a felmérést helyi civil szervezetek végezték, a HuMuSz a kiértékelésben tudott segítséget nyújtani. A négy érintett település: Csór, Hajdúböszörmény, Szigetmonostor, Várpalota.
- avagy mi a mai környezetvédelmi kommunikáció legfőbb hibája?!
Lelkiismeret-furdalásom van. Rajtam múlik a klímaváltozás. Miattam fenntarthatatlan a világ. Miattam merülnek ki a fosszilis energiahordozó-készletek, roskadoznak a sok gagyi dömpingáru alatt az óriásboltok polcai, miattam szegények milliárdok a fejlődő országokban, miattam szűkül a tigrisek és pandák élettere, miattam jut kevesebb az unokáknak. Szégyen-gyalázat, de társadalmi csapdába estem. Nem tudok globálisan gondolkodni…
Augusztus 31-én lezárult a HuMuSz KukaDiéta versenye, amelyet a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozott. Összesen 101 érvényes kérdőív érkezett. Célunk az volt, hogy a meglevő készletünkhöz (ld. www.nullahulladek.hu) további otthoni praktikákat, ötleteket gyűjtsünk, illetve hogy kapcsolatba kerüljünk olyan emberekkel, akik ezeket a mindennapjaik során alkalmazzák is. A pályázat sikerrel zárult, számos ötlet, fotó és egy rövid videófilm is érkezett. Köszönjük mindenkinek, aki beküldte saját kukadiéta programját! Ez az a fogyasztás, amire igazán szükségünk van! :)
Szép számban érkeztek nyáron a pályaművek a májusban hirdetett fotópályázatunkra - a téma a hulladékcsökkentés volt. A HuMuSz Nulla Hulladék Programja alapján 10 lépésben csökkenthetjük a hulladék mennyiségét a mindennapjaink során. Egy pályaművet akkor tekintettünk teljesnek, ha abban a pályázó az összes lépést feldolgozta.
A civilek nyertek. Végérvényesen. Ezekkel a könnyelmű szavakkal zártuk utolsó cikkünket a sajóbábonyi égetők ügyében. Nos, ismét meg kellett tanulnunk: olyan, hogy végérvényesen nem létezik, és különben is az égetők osztódással szaporodnak. Sajóbábonyi élménybeszámolónk következik.
„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.”
Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.
A Magyar Közlöny 2026. november 5-i, 166. számában megjelent a 412/2026. (XI. 5.) Korm. rendelet, amely létrehozza az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóságot. Az új, országos illetékességű zöldhatóság 2027. január 1-jén jön létre az élő környezetért felelős minisztériumból kiválva, 2027. július 1-jétől pedig a megyei kormányhivatalok környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, vízügyi, erdészeti és állatvédelmi szervezeti egységei is beolvadnak a szervezetébe. Kiemelt feladata lesz az akkumulátorgyártás és az akkumulátorhulladék-kezelés környezetvédelmi engedélyezése és felügyelete.
A rendelet a kormány júniusi bejelentését váltja valóra: a június 5-i kormányinfón hangzott el, hogy önálló országos környezetvédelmi főhatóság felállítása kezdődik meg, szigorúbb akkumulátoripari ellenőrzéssel párhuzamosan. A preambulum szerint Magyarországon egy évtizedig nem működött olyan központi hivatal, amelynek küldetése a természeti és táji örökség, a környezeti elemek és az éghajlat védelme volt.
Az Élő Környezetért felelős Minisztérium (ÉKFM) 2026. november 5-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) módosításának tervezetét. A hulladéktörvény módosítása elsősorban a hulladék-keretirányelvet módosító (EU) 2025/1892 irányelv átültetését szolgálja, a csomag azonban jóval túlmegy a technikai jogharmonizáción: több ponton szigorítja a koncessziós társaság, vagyis a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. felelősségét, és új kimentési lehetőséget ad a hulladékbirtokosoknak, valamint a koncesszori alvállalkozóknak. Véleményt 2026. november 13-ig lehet küldeni.
Az akkumulátortüzek Európában ma már nem egy-egy üzem helyi gondját, hanem az egész uniós hulladékágazat rendszerszintű kockázatát jelentik. Ezt mondja ki a FEAD, az Európai Hulladékgazdálkodási Szövetség 2026. november 3-án közzétett becslése, amely először ad uniós nagyságrendet egy olyan jelenségnek, amelyet eddig főként nemzeti felmérésekből ismertünk. Október közepén részletesen elemeztük a német szakmai szövetségek tűztanulmányát, amely 181 üzem adataival mutatta meg, hogy öt év alatt közel háromszorosára nőtt a tüzek száma. A FEAD most ugyanezt a képet európai léptékben rajzolja fel – és a német adatok ebben már csak egy szeletet jelentenek.
Az elhasznált lítium-ion akkumulátorokból ma jellemzően fémeket nyernek vissza, a grafit pedig sokszor el is vész a folyamatban. A Worcester Polytechnic Institute (WPI) kutatói most olyan akkumulátor upcycling eljárást mutattak be, amely vegyes akkumulátor-hulladékból egyszerre állít elő nagy teljesítményű katódot és akkumulátor-minőségű grafit anódot. A kizárólag ezekből az anyagokból épített cellák nagyjából kétszer annyi töltési ciklust bírtak ki, mint a kereskedelmi alapanyagokból készült társaik. Az eredményeket az Advanced Energy Materials folyóirat közölte.