A Larry névre keresztelt hurrikán 2021 szeptemberében erős széllel és özönvízszerű esővel sújtotta a kanadai Új-Fundland szigetét. Emellett azonban még egy jelenséget magával hozott: a mikroműanyag-esőt. Egy friss tanulmány szerint a vihar alatti napokon akár ötször annyi részecske is lehullott, mint a vihar előtti vagy utáni napokon.
Azt már tudjuk, hogy januártól indul a konyhai hulladékok szelektív gyűjtése, de sok kérdés még tisztázatlan volt, egészen mostanáig. Ki gyűjtheti külön a biohulladékot? Mit lehet bedobni az új, barna kukákba, és mit nem? Pénzbe kerül majd? Kötelező lesz? Nem lesznek túl büdösek az új kukák? Itt vannak a válaszok.
A karácsony ugyan a szeretet ünnepe, amikor úgy érezhetjük magunkat, mintha cukorsziruppal öntötték volna le az egész világot, édes illatok szállnak a légben, csillog és villog a mindenség – de nehéz lenne letagadni, hogy egyben minden bizonnyal a legkörnyezetszennyezőbb ünnep is.
2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban, ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az ehhez szükséges szabályozásra hónapok óta várnak a zöld civil szervezetek és a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt., ez azonban végül csak múlt csütörtök este jött ki, a kötelező bevezetés előtt 17 nappal. Ráadásul a szabályozás nem is került a parlament elé, hanem kormányrendeletet adtak ki róla a Magyar Közlönyben (559/2023), ami 24 oldalon keresztül részletezi a szabályokat.
2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban, ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az ehhez szükséges szabályozásra hónapok óta várnak a zöld civil szervezetek és a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt., azonban ez végül csak múlt csütörtök este történt meg, a kötelező bevezetés előtt 17 nappal. Ráadásul a szabályozás nem is került a parlament elé, hanem kormányrendeletet adtak ki róla a Magyar Közlönyben (559/2023), ami 24 oldalon keresztül részletezi a szabályokat.
A Magyarországon is egyre népszerűbb Temu e-kereskedelmi oldalon gyakorlatilag minden kapható a ruháktól az elektronikai cikkekig, ráadásul olyan árakon, mint sehol máshol. A bostoni központú, de kínai PDD Holdings Inc. e-kereskedelmi vállalat által működtetett webáruház hasít is: rekord idő alatt lett népszerűbb, mint bármelyik versenytársa, mobil applikációja több mint 50 milliós letöltésnél jár, és közben egyre több kritika, olvasói panasz jelent meg vásárlóktól. Ezért most fogyasztóvédők tesztelték, mennyire biztonságos a Temu-ról rendelni.
A fast fashion a fogyasztói társadalom jelképe is lehetne. Nyomában pazarlás, mikroműanyag és nem elhanyagolható mértékű vegyszerhasználat jár. Utánanéztünk annak, hogy mennyi kemikáliát használnak ruháink készítése során, és ezekből vajon mennyi marad a szövetekben. Néhány trükköt is ajánlunk, amelyekkel elkerülhetjük a bajt, valamint három szervezet címkéjét is megmutatjuk, amelyekre érdemes figyelni, ha nem akarunk vegyszeres kelméket magunkra húzni.
Forradalmian új megoldással és mobil módon gyűjti be, regisztrálja, majd dolgozza fel a visszagyűjtő automaták nélküli kézi átvevőhelyeken a visszaváltott fémdobozokat, PET-palackokat és üvegeket a Returmatic Solutions Zrt., a MOHU-val való együttműködés keretében. 2024. január 1-je után egy egyedülálló, magyar szakemberek által kifejlesztett mobil rendszer teszi majd lehetővé, hogy a legkisebb településről is rendszeresen begyűjthető és feldolgozható legyen minden újrahasznosítható hulladékok.
2024 elejétől elindul a biohulladék széles körű, vagyis a konyhai zöldhulladékot és élelmiszer-hulladékot is magában foglaló elkülönített gyűjtése, mely a MOHU Zrt. feladata lesz. Az RTL szerint őket is meglepte a rendelet, ezért egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlatban hogyan zajlik majd a biohulladék gyűjtése.
A klímaviszonyokon túl az intenzív mezőgazdasági termelés hatására is rohamos tempóban romlik a hazai termőföldek állapota. Magyarország mező- és erdőgazdasági területeinek mintegy ötven százaléka van kitéve a talajromlás veszélyének, ezért kiemelten fontos, hogy fenntartható termelési módokkal, felelős talajműveléssel és természetes, jó minőségű talajjavító készítményekkel tegyünk az egészséges talajéletért – hívta fel a figyelmet Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője az Agrárszektor Konferencián.