Lakosság

Néhány napja Potsdamban megnyílt Brandenburg tartomány első önkiszolgáló hulladékudvara. 

Az előző év elejétől bevezetett rendszernek köszönhetően 2025 nyarára jelentős növekedést mutat a visszaváltott italcsomagolások aránya, idén több hónapban már a 90 százalékos arányt is meghaladta, ami nemcsak a környezetre gyakorol kedvező hatást, hanem lehetővé teszi az értékes nyersanyagok hatékony újrahasznosítását is. A visszaváltási rendszer a jövőben még hatékonyabbá és kényelmesebbé válhat azzal, hogy a hulladékgazdálkodást végző koncessziós társaság a vissza nem váltott palackokból származó visszaváltási díjakat a rendszer fejlesztésére fordíthatja – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel.

A ZÖLLER-KIPPER az AI-alapú Z-CAM asszisztens rendszerrel új hátsóterület-felügyeleti rendszert vezet be a hulladékgyűjtő járművek számára. Az innováció nagyobb biztonságot nyújt a hulladékkezelőknek, hatékonyabbá teszi a hulladékgyűjtést és új impulzusokat ad az intelligens járműtechnika mindennapi hulladékkezelési feladataihoz.

 Az Európai Parlament támogatja a harmadik országokból importált csomagok után fizetendő 2 eurós átalánydíjat. A képviselők a strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel támogatták az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatát.

Kerepes külterületén egy hulladéklerakó telepen mintegy hatszáz négyzetméteren lángol a szemét. A tűzoltók IV-es riasztási fokozat mellett küzdenek a lángokkal, miközben a katasztrófavédelem mobil laborja is a helyszínen végez méréseket.

Az ömlesztett értékesítést a környezetvédelem egyik csodafegyverének tartják a kiskereskedelemben, mert megszüntetheti a rengeteg szemétbe kerülő csomagolást. Ez azonban nem ilyen egyszerű.

A Mercedes-Benz leányvállalata, az ACCUMOTIVE Kamenzben jelentős mérföldkövet ért el az akkumulátorok körforgásának bezárásában, hiszen az akkumulátorok újrahasznosítása kiegészíti a kamenzi gyártási portfóliót.

A Holland Királyi Tengerkutató Intézet (NIOZ) és az Utrechti Egyetem tudósai által készített tanulmány – amely szerdán jelent meg a Nature folyóiratban – szerint az Atlanti-óceán északi részén, a vízfelszíntől tíz méteres mélységig, 27 millió tonnára becsülhető a nanoműanyag mennyisége. Korábbi vizsgálatok ezt a mennyiséget még az egész óceánra vonatkoztatták.

Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős része csomagolás formájában rövid időn belül hulladékká válik. A műanyag palackok, fóliák és dobozok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az élelmiszerbiztonságban, de környezetünkre gyakorolt hatásuk fenntarthatatlan. Szerencsére számos innováció kínál új lehetőséget ennek a problémának a kezelésére: a bioalapú műanyagoktól kezdve az ehető csomagolásokig egyre több olyan megoldás születik, amivel csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat.

Bár a gólyákról köztudott, hogy előszeretettel használnak a fészkükhöz mindenféle hulladékot, mindeddig senki sem vizsgálta, hogy ennek milyen következményei vannak, ahogy más fajok esetében is csak a felhasznált anyagokról esett szó, a madarak egészségére gyakorolt hatásukról már kevésbé. Ezt a hiányt pótolta most a University of East Anglia, a Lisszaboni Egyetem és a Montpellier-i Egyetem közös kutatása, amelyben ugyan csak gólyafészkeket vizsgáltak, de a tanulságaiból más fajok helyzetére is következtetni lehet.