Hétfőn elfogadták a termékdíj törvény módosítását, de a mindenható kereskedelem és a a csak az ő érdekeit figyelő italgyártók ezt meg sem várták. Ők biztosra mentek, már hónapokkal ezelőtt elkezdték a felkészülést a betétdíj utáni világra. Az lesz majd a szép!
Lakossági felmérés mintatelepüléseken
A HuMuSz a 2009-ben indított Nulla Hulladék Programjának keretében eddig négy mintatelepülésen koordinálta kérdőíves felmérés elvégzését arról, hogy a helyi lakosság mennyire tájékozott a hulladék-témakört illetően. A kérdőívet a Green Dependent egyesület készítette, a felmérést helyi civil szervezetek végezték, a HuMuSz a kiértékelésben tudott segítséget nyújtani. A négy érintett település: Csór, Hajdúböszörmény, Szigetmonostor, Várpalota.
- avagy mi a mai környezetvédelmi kommunikáció legfőbb hibája?!
Lelkiismeret-furdalásom van. Rajtam múlik a klímaváltozás. Miattam fenntarthatatlan a világ. Miattam merülnek ki a fosszilis energiahordozó-készletek, roskadoznak a sok gagyi dömpingáru alatt az óriásboltok polcai, miattam szegények milliárdok a fejlődő országokban, miattam szűkül a tigrisek és pandák élettere, miattam jut kevesebb az unokáknak. Szégyen-gyalázat, de társadalmi csapdába estem. Nem tudok globálisan gondolkodni…
Augusztus 31-én lezárult a HuMuSz KukaDiéta versenye, amelyet a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozott. Összesen 101 érvényes kérdőív érkezett. Célunk az volt, hogy a meglevő készletünkhöz (ld. www.nullahulladek.hu) további otthoni praktikákat, ötleteket gyűjtsünk, illetve hogy kapcsolatba kerüljünk olyan emberekkel, akik ezeket a mindennapjaik során alkalmazzák is. A pályázat sikerrel zárult, számos ötlet, fotó és egy rövid videófilm is érkezett. Köszönjük mindenkinek, aki beküldte saját kukadiéta programját! Ez az a fogyasztás, amire igazán szükségünk van! :)
Szép számban érkeztek nyáron a pályaművek a májusban hirdetett fotópályázatunkra - a téma a hulladékcsökkentés volt. A HuMuSz Nulla Hulladék Programja alapján 10 lépésben csökkenthetjük a hulladék mennyiségét a mindennapjaink során. Egy pályaművet akkor tekintettünk teljesnek, ha abban a pályázó az összes lépést feldolgozta.
A civilek nyertek. Végérvényesen. Ezekkel a könnyelmű szavakkal zártuk utolsó cikkünket a sajóbábonyi égetők ügyében. Nos, ismét meg kellett tanulnunk: olyan, hogy végérvényesen nem létezik, és különben is az égetők osztódással szaporodnak. Sajóbábonyi élménybeszámolónk következik.
„A lakosságot helikopterről értesítették, hogy zárkózzanak be otthonaikba.”
Killamarsh egy kis angliai település, Derbyshire-ben. John Moran, a helyi civil szervezet sajtófelelőse levelet írt egy másik angliai település lakóinak, kérvén őket, hogy próbálják meg megakadályozni a lakóhelyükön tervezett veszélyes hulladék égető felépültét. Érvelésében nem idézett tudományos eredményeket, egyszerűen csak elmesélte saját életüket. Szuhi Attila írása.
A palackvisszaváltási koncesszió indulása óta eltelt közel másfél év, de ahogy arra számítani lehetett, a rendszer a tagadhatatlan környezetvédelmi haszna mellett egy fontos dologra nem lett képes: nem kezdte arra ösztönözni a gyártókat és a vásárlókat, hogy a lehető leginkább környezetkímélő megoldást, az újratölthető üvegeket részesítsék előnyben. Az ennek hátterében álló gyártói megfontolásokról februárban már részletesebben írtunk, most a lánc másik végéről közelítve a vásárló szemszögéből mutatjuk be, hogy az ilyen üvegek körforgásban tartása miért rendkívül nehézkes.
Dive & Clean néven álmodott meg tengermentő hulladékgazdálkodási rendszert Ivánka Laura, a budapesti The British International School tanulója. Laura a hobbibúvárokra gondolt elsősorban a fejlesztéssel, a tengerbe merülők ugyanis egyre több hulladékkal szembesülnek: lebegő és fenékre süllyedt palackokkal, műanyag vízi játékokkal, amelyek folyamatosan mikroműanyaggá bomlanak. Ki gyűjti össze ezeket? Pár elszánt önkéntes expedíción kívül gyakorlatilag senki. Miért? Ahogy az emberek nem visznek magukkal szemétszedő zsákot az utcára, úgy a búvárok sem a víz alá. Eddig a probléma leírása, s most következzék a zseniálisan pofonegyszerű megoldás és a még mindig csak 14 éves fejlesztő, aki az európai fiatal innovátorok szeptemberi rigai találkozóján is nagy sikert aratott az ötletével.
A Mol 2025 végével bezárja a ReMat tiszaújvárosi műanyag-újrahasznosító üzemét, miután a vállalat az elmúlt években veszteségessé vált. A döntés a magyar újrahasznosítási szektor egyik legnagyobb szereplőjét érinti, amelyet a Mol mindössze három éve vásárolt meg, akkor még nyereségesen működő piaci vezetőként, írja az mfor.hu.
