Abszurd

Hiába ez most az egyik legforrób téma, van ahol semmi nem zökkentheti ki az ügymenetet a megszokott kerékvágásból.
Hiába ez most az egyik legforrób téma, van ahol semmi nem zökkentheti ki az ügymenetet a megszokott kerékvágásból.
Belegondolt már valaha, mennyi műanyagot használ fölöslegesen, és dob ki napi szinten? Észre sem vesszük, de automatikusan hántjuk le a fóliát a kígyóuborkáról, vesszük ki műanyag védőréteges papírba csomagolt felvágottat a plusz zacskóból, öntjük át a rizst, tésztát zacskóból üvegtárolóba, tekerjük le a rendelt ételről a négyméteres „frissen” tartó fóliát, majd egy mozdulattal mennek is a kukába, vagy legjobb esetben felhasználjuk őket még egyszer.
Bele se gondolunk, hogy mennyi mindent dobunk ki a kukába, pedig a statisztikák szerint egy európai ember 1,3 kilogramm hulladékot termel egy nap.
Miközben a világ bizonyos pontjain éheznek, addig az Európai Unióban mintegy százmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. Egyre több szó esik arról, hogyan csökkenthetjük az élelmiszerek hulladékká válását. A témában felelős döntéshozók is felszólalnak, és hangsúlyozzák a tudatosságot az élelmiszerek felhasználásában, azonban ez az üzenet még nem ért el mindenhova – írja a hirado.hu.
Thaiföldon sódorott partra egy tlegyengült teknős, annyi műanyagszeméttel a gyomrában, hogy már a mesterséges táplálás sem mentette meg az életét. Nem ő az első.
Rendezvényünk célja, hogy felhívjuk a jogalkotó, az állami-, környezetvédelmi-, vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyagokkal kapcsolatos kutatások eredményeire és a megelőzés lehetőségeire. Rendezvényünk kapcsolódik a Nemzetközi Duna-naphoz és a Műanyag-, és a Duna Stratégia célkitűzéseihez. Ingyenes konferencia a KSZGYSZ szervezésében.
A mikroműanyagok kutatása az utóbbi 10 évben a tudomány középpontjában áll: Legfőbb forrásuk a szintetikus szövetből készült ruhák mosásából, kozmetikai szerekből, valamint a környezetben jelen lévő műanyaghulladékok fizikai-kémiai aprózódása útján kerül a környezetbe. 2017 júliusában a Wessling Hungary Kft. és a PET Kupa kezdeményezésére mérésre került a mikroműanyag-tartalom a Tiszában, ami alapján elmondható, hogy óránként közel 200 millió darab mikroműanyag úszik le a Tiszán. Ezen adatok a nemzetközi eredmények tükrében is jelentősek (Nature Geoscience 2018). Read more about Mikroműanyagok a körforgásban