Egy háztartás konyhájában a főzésen kívül talán a mosogatással töltjük el a legtöbb időt. Persze sok otthonban már megtalálhatóak a mosogatógépek, amik rengeteg időt és energiát tudnak megspórolni nekünk, és bár vizet és energiát fogyasztanak, mégis nagyon megkönnyítik a dolgunkat. Ezeknek a modern gépeknek a vízfogyasztása kevesebb, mint amennyivel ugyanazt a mennyiségű edényt kézzel elmosogatnánk.
Február 14-én, a szeretet napján kerül vetítésre Magyarország különböző pontjain a Védegylet és az Ökofilmklub szervezésében a Holnap című dokumentumfilm.
A film előtt és után az érdeklődőkkel, a holnap úttörőivel, a múlt követendő példaképeivel, szívbéli találkozásokat, beszélgetéseket, konstruktív vitákat szerveznek a helyszíneken, igyekeznek a szervezők a közönségből közösséget kovácsolni. Read more about Közösségi filmvetítés: Demain (Holnap)
Egy magyar átlagosan évente 379 kiló szemetet termel, vagyis naponta több mint egy kilónyit – derül ki az Eurostat összesítéséből. Ezzel jócskán a 480 kilós EU-átlag alatt van Magyarország, ráadásul a korábbi évekhez képest is csökkent a megtermelt szemétmennyiség. 2005-ben még 460 kiló volt ez nálunk, az unióban pedig fél tonnánál is több, átlagosan 515 kiló.
Valószínűleg mára már senki nem kapja fel a fejét, ha meghallja, hogy valaki albérletben lakik, ez ugyanis teljesen elfogadott, sőt bizonyos helyeken preferált alternatíva is, arra azonban biztos kevesen gondoltak eddig, hogy nemcsak a lakásukat, hanem a benne lévő bútort is lehetne bérelni. Az Ikeának hála a jövőben azonban ez is megtörténhet, a svéd cég vezérigazgatója szerint ugyanis a vásárlók egyre ritkábban érzik azt, hogy birtokolniuk kell ingóságaikat – írja a Telegraph.
Egy kisebb csodával felér, hogy egyáltalán vannak még korallok a világ óceánjaiban. Nem elég, hogy falánk tengeri csillagok és gazdálkodók vegyszerei pusztítják őket, ráadásul a globális klímaváltozás miatt egyre savasabb és oxigénben szegényebb vízben kell túlélniük, most a tudósok még két halálos ellenségüket azonosították.
El kell ismernünk, hogy a műanyag mindenhol körülvesz minket: akár a tengerparton, akár az utcánkban sétálunk, akár az országúton megállunk. Vitathatatlan, hogy a műanyag sok tekintetben hasznos társadalmunk és gazdaságunk számára. De túlságosan nagy az a mennyiség, amelyet mindössze egyszer használunk, utána pedig eldobunk. Ha tiszta strandokat, tiszta óceánokat és tiszta utcákat akarunk látni, ezen változtatnunk kell.
A nyolcvanas években óriási divat volt az Ecseri piacról szerzett ezüst, esetleg alpakka kanálból vagy villából hajlított karperec. Akkoriban még senki nem hívta az ilyesmit upcyclingnak (ejtsd: apszájkling), pedig pont ez volt: így nevezik, ha nemcsak újrahasznosítunk (azaz recycling), hanem magasabb (up), művészi szintre emelünk egy használt, kidobott tárgyat, alapanyagot.
A füst-öl, avagy a JÖN Alapítvány téli kampánya a fűtési szezonban tapasztalt hulladékégetés ellen, amiben felhívja a lakosság figyelmét a hulladékégetés veszélyeire. Közös ügyünk, hogy tegyünk ellene, hiszen a társadalom minden egyes tagját, szegényt és gazdagot is egyaránt érint. A hulladék égetése által a légtérbe kerülő mérgező anyagok súlyos megbetegedéseket okozhatnak.
Mexikó az utóbbi években a megfékezhetetlennek tűnő drogháború okán szerepel leggyakrabban a hírekben. A következő történet sem független a kábítószerkartellektől, pedig drog nincs benne. Van viszont avokádó, amely talán a legdivatosabb zöldségnek – vagy gyümölcsnek, erről nem nyitunk vitát – számít világszerte. Mexikó a világ legnagyobb termesztője, és a rekordokat döntögető világpiaci árak miatt a farmerek hirtelen dúsgazdaggá válhatnak. Olyannyira, hogy az már a maffia figyelmét is felkelti.
Akár már egy fél mozijegy áráért biztosak lehetünk benne, hogy hasonló darab sosem fog szembejönni velünk az utcán.
