Lakosság

Elindul a TeSzedd 2026 regisztráció: Gajdos László élő környezetért felelős miniszter bejelentése szerint szeptember 8-tól jelentkezhetnek az önkéntesek az ország legnagyobb hulladékszedési mozgalmába, amelynek akcióhetét 2026. október 12. és 18. között tartják. A hír azért is figyelemre méltó, mert idén tavasszal – első alkalommal a program történetében – nem hirdették meg az akciót, így ez most gyakorlatilag egy újraindítás.

A globális hőmérséklet-emelkedés a következő néhány évben átlépi az 1,5 °C-os határt. Ez nem prognózis, hanem az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2026 szeptemberében kiadott, Limiting Overshoot című jelentésének kiinduló megállapítása. A dokumentum ugyanakkor nem a feladásról szól: azt vizsgálja, hogyan lehet a túllépést a lehető legkisebbre és legrövidebbre szorítani, majd a század végéig visszatérni 1,5 °C alá. A jelentés több tucat kutató munkája, és nyíltan kimondja, amit a klímapolitikai kommunikáció eddig kerülgetett.

Egy évtizedes intézményi szünet után ismét lesz önálló, országos hatáskörű környezetvédelmi főhatóság Magyarországon. A kormány bejelentése szerint az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság 2027. január 1-jével kezdi meg a működését, és a környezetvédelem mellett a hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, klíma-, víz-, erdészeti és állatvédelmi hatósági feladatokat is egy kézbe fogja. A csomag része a szankciórendszer jelentős szigorítása is: a legsúlyosabb esetekben ötmilliárd forintos bírság is kiszabható lesz.

Szeptember 1-jén hivatalosan is elindult a MOHU lakossági portál, amely lehetővé teszi a hulladékszállítási számlák gyors és kényelmes, online befizetését.

Újabb fronton került célkeresztbe a Mohu: Magyar Péter szerint özönlenek a panaszok a hulladékgazdálkodási rendszer működésére, miközben a cég a szerződésben vállalt kötelezettségeit és célszámait sem teljesíti. A kormány ezért a teljes hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát rendelte el, amiről várhatóan a csütörtök délutáni kormányszóvivői tájékoztatón derülnek ki további részletek. A Mohut az elmúlt időszakban a hulladékszállítás akadozása, a visszaváltási rendszer problémái, valamint az egyre több fizetőssé váló szolgáltatás miatt is szaporodó kritikák érték.

Az ENSZ statisztikái szerint napjainkban 2,2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízforráshoz. A problémára megoldást jelenthet a sós víz ivóvízzé alakítása, ám a hagyományos sótalanítási eljárások komoly környezeti károkat okozhatnak. A folyamat végén visszamaradó sűrű, toxikus sóoldatot az üzemek gyakran az óceánba pumpálják vissza, amely drasztikusan növeli a helyi sótartalmat, elszívja az oxigént, és erősen károsítja az amúgy is túlmelegedéssel küzdő tengeri élővilágot. Egy friss egyetemi innováció azonban pontot tehet ennek a káros gyakorlatnak a végére.

Megkezdődtek a tárgyalások az önkormányzatokkal a palackvisszaváltás ügyében, és a feladatot végző Mohunak van is egy ötlete: a készpénzhasználat megszüntetése. „Ahogy a parkolóautomatáknál, itt sincs szükség a készpénzhasználatra” – mondta egy Facebook-videóban Bozóki Csaba, a cég visszaváltásért felelős igazgatója kedden.

Óriási szereptévesztésben van a Mohu, mondta megkeresésünkre a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója – Kiss Ambrust azután kerestük meg, hogy a Mohu visszaváltásért felelős igazgatója keddi videójában felvetette, ki lehetne vezetni a készpénzt a palackvisszaváltásból.

Egy új tanulmány szerint a biodiverzitás természetes biztosításként működik: nemcsak segít az ökoszisztémáknak ellenállni a klímaváltozásnak, hanem az élőhelyek pusztulása és más veszélyek ellen is védelmet nyújthat.

„Bizarr és aggasztó: sajnos úgy tűnik, a környezetvédelmi minisztérium hulladékgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára (Kolesár Gergely) néhány héttel ezelőttig a Mol egyik vezető jogásza volt”