Lépjen fel a kormány a pálmadízel ellen!

Csaknem ötszörösére nőtt közel tíz év alatt környezetpusztító pálmaolaj mennyisége az üzemanyagokban egy uniós jogszabály hatására. Ne számítson megújuló energiaforrásnak a pálmaolajból készített üzemanyag.
Csaknem ötszörösére nőtt közel tíz év alatt környezetpusztító pálmaolaj mennyisége az üzemanyagokban egy uniós jogszabály hatására. Ne számítson megújuló energiaforrásnak a pálmaolajból készített üzemanyag.
A június 5-i világnap célja, hogy felhívja a társadalom minél szélesebb körének figyelmét a környezetszennyezés következményeire, az energiatakarékosság és a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználására, valamint a szemét- és hulladékképződés csökkentésére. Mindezek mellett kiemelt szerepet kap a fenntarthatóság eszméjének terjesztése is.
A szilárd sampon nem mai gyerek, már a nyolcvanas évek végén piacra került, és bár egyre többen használják, azért mégse tarolta le a flakonnal teli polcokat.
Az Oxford University Press (OUP), az Oxford angol értelmező szótár kiadója a BBC Radio 2 által meghirdetett 500 Words (500 szó) elnevezésű versenyre beérkezett pályaműveket elemezve jutott arra, hogy az 5-13 éves korosztály írásaiban a műanyag szó előfordulási aránya növekedett a legjobban az előző évhez képest.
Hiába ez most az egyik legforrób téma, van ahol semmi nem zökkentheti ki az ügymenetet a megszokott kerékvágásból.
Belegondolt már valaha, mennyi műanyagot használ fölöslegesen, és dob ki napi szinten? Észre sem vesszük, de automatikusan hántjuk le a fóliát a kígyóuborkáról, vesszük ki műanyag védőréteges papírba csomagolt felvágottat a plusz zacskóból, öntjük át a rizst, tésztát zacskóból üvegtárolóba, tekerjük le a rendelt ételről a négyméteres „frissen” tartó fóliát, majd egy mozdulattal mennek is a kukába, vagy legjobb esetben felhasználjuk őket még egyszer.
Bele se gondolunk, hogy mennyi mindent dobunk ki a kukába, pedig a statisztikák szerint egy európai ember 1,3 kilogramm hulladékot termel egy nap.
Miközben a világ bizonyos pontjain éheznek, addig az Európai Unióban mintegy százmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. Egyre több szó esik arról, hogyan csökkenthetjük az élelmiszerek hulladékká válását. A témában felelős döntéshozók is felszólalnak, és hangsúlyozzák a tudatosságot az élelmiszerek felhasználásában, azonban ez az üzenet még nem ért el mindenhova – írja a hirado.hu.
Thaiföldon sódorott partra egy tlegyengült teknős, annyi műanyagszeméttel a gyomrában, hogy már a mesterséges táplálás sem mentette meg az életét. Nem ő az első.