Lakosság

A szénlábnyomunk csökkentése nem ördögtől való dolog, szoros összefüggésben áll mindennapi döntéseinkkel. Amikor vásárolunk, lehetőségünk van a környezeti hatások minimumra szorítására. Mivel a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint egyharmada az élelmiszeriparból származik, így minden lépés számít!

Az évszázadok során sok minden változott, de egy probléma továbbra is változatlan maradt: a szemét kezelésének kérdése. Legtöbbször csak összegyűjtjük, és a különböző funkcionalitású kukába helyezve várjuk, hogy valaki más majd eltakarítja. De most egy magyar cég, a Compocity, egy újító találmánnyal, a CompoBot néven futó beltéri komposztálóval igyekszik megoldani a szerveshulladék-kezeléssel járó kihívásokat, ráadásul szagmentesen és egyszerűen.

Soha ilyen ütemben nem nőtt a világon az öko területek mérete. 2021-hez képest 26,6%-os a globális területbővülés, melyhez elsősorban Ausztrália járult hozzá. Európában az öko élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma csökkent. A hazai mezőgazdasági terület 6,3%-a áll öko művelés alatt. Megjelent a FiBL jubileumi öko statisztikai évkönyve.

A műanyaggyártó cégek több mint harminc éve tudják, hogy az újrahasznosítás gazdaságilag és technológiailag nem életképes hulladékkezelési megoldás, mégis akként pozicionálva promotálták – írta a Guardian egy új jelentését idézve a Telex.

A nagyobb magyar élelmiszerboltokban egy hónapja állnak a betétdíjas palackokat visszaváltó automaták – tökéletesen üresen. A polcokon ugyanis még nem jelentek meg azok az 50 forintos betétdíjjal ellátott termékek, amelyeket ezekbe be lehetne dobni. A jogszabály csak június 30-a után, azaz július elsejétől teszi kötelezővé, hogy a boltba már csak betétdíjas palackokban lehet kiszállítani az árut.

Nem is gondolnátok milyen környezetszennyezést okoz a Földön gyarapodó populáció öltözködési és az ezzel kapcsolatos textíliák kihordási idejének csökkenése. Ebben a kesze-kusza világban, próbál egy kis útmutatást adni a Telex által közreadott Vincze Barbara írománya, amely segít kicsit tudatosabban hozzá állni a Földünk fenntarthatóságához.

Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) és a ChemSec január 31-én közzétette egy kezdeményezés eredményeit, amely szerint több fontos európai vezető szervezetében úgynevezett „örök vegyi anyagokat” találtak. Minden vizsgált személynél akár hét PFA-vegyületet is találtak 3,24 és 24,66 µg/L közötti tartományban. Öt politikus esetében a mért érték meghaladta a jelenleg aggályosnak tekintett szintet. Ezek a szintek azonban nem különböznek jelentősen az európaiak átlagos expozíciójától. A vizsgálatok azt mutatják, hogy senki sem immunis a PFA-anyagok jelenlétére, még a magas rangú európai tisztviselők sem.

A Mindworks nemzetközi kutatócsapata hat országban, köztük Magyarországon vizsgálta azt, hogy milyen területeken és mennyire dühösek az emberek. Az eredmények alapján a magyar társadalom meglehetősen érzékeny a környezeti-éghajlati válságra: a klímaváltozás esetén a legmagasabb, „nagyon dühös” kategóriába hazánk esetén a megkérdezettek kevesebb mint 20% tartozik, ami alapján a hat országból Magyarország az ötödik. Azonban a második, „meglehetősen dühös” csoportba már több mint 30% tartozik, ami ebben a kategóriában a legmagasabb arány a résztvevő országok közül. A környezetszennyezésnél még előrébb vagyunk a düh mértékét mutató skálán, a lakosság több mint kétharmada esik a felső két legdühösebb kategóriákba. Azaz a magyarok közel harmada a második legdühösebb kategóriába esik, és összességében a lakosság közel fele „nagyon” vagy „meglehetősen” dühös a klímaváltozás és környezetszennyezés miatt. A kutatás alapján jelentős mértékű a tehetetlenség érzése, azonban a konstruktív dühű emberek érzelmeit célzó, cselekvésre sarkalló kampányokkal fontos szereplőket nyerhetünk a valódi változásnak. A kisközösségi cselekvés, kiváltképp az alkalmazkodással a fókuszban szolgálhat gyógyírként a magyarok tehetetlen dühére. Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok sora is mutatja, hogy ez a fajta cselekvés nemcsak mentális megkönnyebbülést jelent az egyéneknek, de nagymértékben növeli a helyi jóllétet és akár globális pozitív folyamatokat (pl. klímaperek) is elindíthat, segíthet.