Lakosság

Nincs egyedül, ha nem tudja már hova tenni a szekrényben a rengeteg göncöt: mióta az olcsó kollekciók évszakonként akár 4-5 alkalommal is váltják egymást a fast fashion-láncokban, minden korábbinál több ruhát fogyasztunk a fejlett világban. Csakhogy a divatipar méretével együtt nő az okozott környezeti pusztítás is, mivel nincs olyan olcsó alapanyag és gyártási technológia, ami ne járna durva szén-dioxid-kibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel. Az olcsó ruha pedig hamar kimegy a divatból vagy tönkremegy, így tonnaszám gyűlik a hulladéklerakókban. Az újrahasznosítás és a cellulózalapú textil lehetne a jövő, de nemrég kiderült, hogy a legnagyobb márkák viszkózbeszállítói szétmérgezik a környezetet, a használtruha-piac pedig bajban lesz a szegényebb országok vásárlóerejének növekedésével.

Magyarországon elsőként végzett mikroműanyag-vizsgálatot egy független laboratórium. Kiderült, hogy jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is. A 2017 júliusában, az V. PET Kupa keretében a Tiszán vett víz- és üledékminták eredményei igazolják a nemzetközi kutatásokat:  a WESSLING Hungary Kft. eredményei alapján elmondható, hogy a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket - számolt be a Laboratorium.hu...

 A cikksorozat a minimalista ruhatárat, kapszulagardróbokat járja körül – elméletben és gyakorlatban egyaránt.

Minimalista vagyok. Pontosan 100 tárgyat birtoklok, a fogpiszkálókat is beleeértve. Nincs ágyam, a kőpadló is teljesen megfelel az alvásra. Nem szoktam boltban ételt vásárolni, mert a Tesco mögötti erdőben egy sima kővel fejbeverem a nyuszit, amikor a vadőr nem látja. Ha mégis megvennék egy vécépapírt, 100 ostorcsapással büntetem magam, mert konzumidióta lettem. Hosszú szakállam van, mert így bölcsnek tűnök és mélyen lenézek mindenkit akinek otthon több mint 3 zokinja van. Érthető? Mert én minimalista vagyok.

Amennyiben képesek vagyunk tanulságokat levonni a közösségek viselkedéséből, hatékonyabban használhatjuk fel Földünk erőforrásait.

A Global Footprint Network által számolt Ökológiai Túllövés Napja idén augusztus 2-ára esik – eddig a napig éljük fel idén a természet fenntarthatóan előállítható erőforrásait. Azaz öt hónappal az év vége előtt már felfaltuk az éves betevőt! Nem meglepő módon a 70-es évek óta, amióta az emberiség folyamatosan túlfogyaszt, ez a dátum a legkorábbi az összes eddig számított közül.

Táplálékként tekintenek a tengeri élőlények az óceánokban lévő műanyaghulladékra, mivel a szaga hasonlít a természetes zsákmányuk szagára – írja az MTI a Kaliforniai Egyetem egy friss kutatása alapján.

A szemét az utcán hever. A hanyagul elhajított üdítős dobozok, műanyagzacskók, cigarettacsikkek szennyezik a környezetünket, veszélyt jelentenek az élővilágra és a bolygónkra. A Literrati alkalmazás a közösségtől gyűjtött adatokat feldolgozva darabonként veszi fel a harcot az eldobott szeméttel.