Az idők szavát meghallva nyílnak a csomagolásmentes boltok, amelyek a csomagolás hiánya mellett az áruik színvonala és származása miatt érdemelnek figyelmet. Rengeteg magyar kistermelő, ökogazdaság termékeit forgalmazzák. A budai oldalon tett virtuális kirándulásunk során a „ne pazarolj”-ban, a budakeszi Green Kiss Marketben és az újbudai Leméremben járunk.
A legfrissebb kutatások ketyegő bombaként emlegetik a járvány miatt generálódó egyre nagyobb mennyiségű hulladékot. Ha a vadvilágról beszélünk, ez a bomba már fel is robbant – legalább is ezt mondja egy friss holland tanulmány. Egy csapat biológus azt vizsgálta, milyen hatással van a COVID biztonsági felszerelés a vadvilágra.
Műszálas ruhák szennyezik világszerte a vizeket? Nem meglepő: ruházkodásunk az elmúlt két évtizedben szinte teljes mértékben átalakult, s mára minden második ruhadarab fosszilis tüzelőanyagból készül. Ez már nem csupán a fast fashion, sokkal inkább a fossil fashion kora – világított rá egy nemrég megjelent tanulmány.
Újabb két évvel kitolták a nagy fővárosi hulladékválogató mű átadását, a hasznát már az állam által kiválasztandó új koncesszor fölözheti le.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) összefogott a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) és 30 országgal, hogy együttesen küzdjenek a tengeri hulladék problémája ellen és az óceánok tisztaságáért. A GloLitter Partnerség projekt a FAO felügyelete alatt valósul meg a norvég kormány támogatásából.
Egy ambiciózus szendrői fiatalember nyitotta meg a megyeszékhely első hulladékmentes üzletét.
Rövid időn belül hatalmas karriert futott be a körforgásos gazdaság koncepciója: egy alapvetően inkább kritikai felütésű ötletből alig több mint egy évtized leforgása alatt kormányok, világszervezetek és vállalatok felkapott fenntartható fejlesztési módszere lett.
Kárpátalján a Tisza jó kétszáz kilométert kanyarog, mire a magyar határhoz ér. Ennél azonban sokkal nagyobb az a terület, ahonnan mellékfolyóival együtt nemcsak a vizet hozza a hegyekből, hanem a lakossági hulladékot is. A helyzet megoldása nem csak a háztartásokon múlik, sok helyen egyszerűen nincs megoldva a szervezett hulladékgyűjtés, a folyók mentén élőknek nincs sok választásuk: elássák, elégetik vagy spontán hulladéklerakókba rakják, amelyek gyakran a Tisza árterében vannak, így a folyó az áradással magával viszi a hulladékot. Ez még a legálisan számon tartott lerakóknál is előfordul. Az egyéni környezettudatosság nem elég a megoldáshoz, bár vannak, akik a szemétárral szemben küzdve foglalkoznak szelektív hulladékgyűjtéssel, ezzel is csökkentve a környezeti károkat. Valójában az emberek nem tesznek mást a hulladékkal, mint amit mindig is tettek. Csakhogy a műanyagok megjelenésével, a szennyezőanyagok növekedésével már nem lehet úgy kezelni a szemetet, ahogy a szervesanyagokkal lehetett. Sem elásni, sem elégetni nem lenne szabad, de nem lehet elintézni azzal sem, amivel évszázadokon el lehetett, azaz, hogy „a Tisza elviszi”.
Az új hulladékfeldolgozási technológiák hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is meg lehessen óvni a környezetet, jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Jager Csoport öntözőcső üzemének átadásán Nemesvámoson – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel.
A MÁV elszállította a hulladékot az illegális szemétlerakás szempontjából országosan is az egyik legfertőzöttebb területének számító helyszínről – közölte a MÁV az MTI-vel.