Újrapapírról dióhéjban
A hulladékból készülõ papír gyakorlatilag a cellulóz alapúhoz hasonlóan készül. A hulladékot recirkuláltatott vizû edénybe teszik, ahol tisztítás után addig keverik, amíg megfelelõ szilárdságú lesz. A hulladékban lévõ festéket, és lakkot segédanyaggal kezelik.
Ezt követõen a pép egy szitaszalagon fut végig, ahol kifolyik belõle a víz; majd préselik, és szárító hengerbe kerül. Még vágás elõtt, a jó minõségû papír eléréséhez (keményítõ oldattal történõ) felületkezelésen megy át az anyag. A végtermék hulladék aránya 50-tõl akár 100 százalékig is terjedhet, viszont szakértõk szerint a jó minõségû papír eléréséhez legfeljebb 70 százalék lehet a hulladék aránya. Mivel a körfolyamatba visszavitt papír rostjai fokozatosan rövidülnek, elméletileg ugyanazt az anyagot legfeljebb 5-10 alkalommal lehet újrahasznosítani, ugyanis a rövidülõ rostok miatt könnyebben szakad az új papír. A jó minõség eléréséhez a hulladékpapírt többnyire friss rostanyaggal keverik.
A papírgyártás az egyik leginkább vízigényes iparág, és ez jelenti a legnagyobb környezeti terhelést is, ugyanis számos festékanyag, oldószer kerül a vízbe, ami (nem megfelelõ tisztítás esetén) az élõvizekbe jutva elsavanyítja, elszínezi vizeinket. A másik gondot a szintén nagy energiaigény jelenti. Mint látható, a hulladék papírból készülõ termékhez is szükség van új farost alapanyagra, melynek kitermelése világszerte problémát jelent.
Nem is gondolná az ember, hogy mekkora örömet szerezhet másoknak az általa már feleslegesnek ítélt, és kidobásra szánt ruhákkal, könyvekkel, háztartási eszközökkel. 2009. január 29-én a Zöld Fiatalok Egyesület immár második alkalommal rendezte meg pénzmentes cserebere börzéjét. Gál Edina írása. 
Valószínûleg öngyulladás okozta az eperjesi Fecupral hulladékégetõjében kitört tüzet Az üzemben megsemmisítésre szánt, klór alapú, egészségre káros anyagok is meggyulladtak, ezért a helyi válságstáb utasítására elõbb 400, majd 600 méteres körzetben teljesen evakuálták a lakosságot.