hír

Csúcsra jár Európa élelmiszerhulladék-termelése. Az Európai Parlament az évente szemétbe kerülő 88 millió tonna étel felének a megmentését szorgalmazza.

2009-ben indult útjára az Európai Hulladékcsökkentési Hét, amelyet Európa szerte, így Magyarországon is megrendeznek minden évben. Ennek keretében tavaly novemberben Vásárhelyen, a Szabadság téri Óvodában a versenykategóriában a ’Klímanócskák, hulladékcsökkentési akcióban’ oktatóprogramot mutattak be, amelynek know-how-ja most Európában első helyezett lett.

Mintegy 620 millió forintos fejlesztési költséggel használt gumiabroncsokat hasznosító üzem épült Szolnokon. A tényleges termelés az engedélyek beszerzését követően a tervek szerint idén júliusban-augusztusban indul.

Az idei munkájáért még egyetlen fillért sem kapott az állami hulladékgazdálkodási központtól az a szegedi Kft, amely a városban begyűjti és elszállítja a szemetet. Negyedévente kellene elszámolni a szolgáltatás ellenértékével, de ez a szabály a gyakorlatban eddig nem érvényesült. A szegedi cég hitelből kénytelen fedezni a kiadásait, amelyek havonta a százmilliós tételt közelítik meg – írja a szeged.hu.

Majd 17.000 résztvevő, 28.100 kg hulladék – idén is sikeresen zárult a bécsi köztisztaságiak, az MA 48 közösségi takarítási akciója. A 12. alkalommal megrendezett eseményen iskolák is részt vettek. Mivel zenére a legjobb takarítani, ezért a Donauparkban még takarítóbulit is rendeztek.

Igencsak kritikus jelentés látott napvilágot az Európai Unió központi, illetve tagállami szintű energiapolitikájáról. A The Prince of Wale's Corporate Leaders Group által publikált jelentés a jelenlegi uniós megújuló energia politika hatékonyságát vizsgálta, különös tekintettel arra, hogy az mennyiben támogatja a megújuló alapon való energiatermelést, illetve -ellátást. A jelentés arra a kérdésre is igyekezett választ találni, hogy hogyan lehetne tökéletesíteni a szabályozást a továbblépés érdekében.

Az elavult termelési módszerektől a fogyasztókig az ellátási lánc minden eleme felelős az élelmiszerpazarlásért. Az élelmiszer kinézetére vonatkozó elvárások vagy az önkényesen megállapított lejárati dátumok csak tovább rontanak a helyzeten.

Magyarországon évente 300-450 millió üdítős- és sörös aludobozt gyűjtenek szelektíven, és ebből mintegy 100 millió darabot már az ország 200 pontján elérhető aludoboz-visszagyűjtő automatákba dobnak be. Az automatahasználók 41%-a azért választja a szelektív gyűjtésnek ezt a formáját, mert környezettudatosan szeretne élni, 46%-ukat viszont inkább a dobozokért kapott pénz motiválja. Tízből nyolc szelektáló kifejezetten büszke arra, hogy másnak is példát mutathat és csökkentheti a környezetterhelést – derül ki a visszagyűjtő automatákat üzemeltető Returpack Kft. felméréséből.

Mióta az állam betolakodott a hulladékgazdálkodásba, egyre rosszabbul működik minden. De ez nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy továbbterjeszkedjen az utolsó néhány területre, ahol még pénzszagot érez: most a szelektív hulladékgyűjtés megmaradt piaca került terítékre, pedig semmi nem látszik igazolni a közérdeket a kiszorítás mögött. A szereplők szerint mindez csak rontani fog az újrahasznosítási arányunkon, ami már most is messze van az elvárásoktól.