A szerda esti elõadások keretében 2007. november 28-án Murányi Veronika néprajzos tartott elõadást a HuMuSz Házban. Kutatásának helyszíne megfelel annak, amit egy néprajzostól a laikus elvár. Ám a kutatás tárgya meglehetõsen szokatlan. A gyimesi csángók és hulladékaik. Aki az elõadást elmulasztotta, most megláthatja: izgalmas téma.
A nemesített vadmuroknak a városi ember csak módosult karógyökerét ismeri, amit sárgarépa néven árulnak a piacokon, vagy mostanában inkább a szuper- és hipermarketekben. Ez az írás viszont a vad faj szúrós termésével foglalkozik, annak is lilásvörös színével, vagyis pirnyagosságával. A fehér virágból elõször pirnyagos termés lesz, aztán a pirnyagosság is eltûnik. Takács Attila mondanivalójának megértéséhez további botanikai ismeretekre nincs szükség.
Miközben New York Cityben megkezdõdik a 2500 tonnányi karácsonyfa begyûjtése és felaprítása, Ferjentsik Viola folytatja a város hulladékgazdálkodásáról szóló összefoglalóját. Megtudhatjuk, hogy milyen trükkökkel próbálják javítani a szelektív gyûjtés minõségét, milyen karácsonyi ajándékokat javasol a város köztisztasági osztályvezetõje, és hogyan érhetjük el, hogy nevünk felkerüljön egy utcai szemétgyûjtõre.
Nem elõször hoztak furcsa döntést a Magyar Köztársaság Országgyûlésében. A 2008. évi költségvetésnek nagyon sok vesztese van. Nem csoda, hogy kevés figyelmet kapott a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLVI. törvény egyik „apró" részlete, amelyet a Magyar Közlöny december 5-i számában már ki is hirdettek. Valószínûleg a képviselõk nagy része sem volt tudatában, hogy a komposztálás terén jelentõs lépést szavazott meg. Visszalépést. Lukács Bence írása
Egy jó környezetvédõ mindent megtesz, hogy más országok hulladékgazdálkodásával megismerkedjen. Ferjentsik Viola - a Rügyecskék Alapítvány lelke - azt a megoldást választotta, hogy New York City-be ment férjhez. Tudósításának elsõ részét máris olvashatják. 
A HuMuSz-t rabul ejtette egy Budapesttõl 140 km-re fekvõ település, szlovákul Palárikovo, magyarul Tótmegyer. 2007 májusában még mások úságcikkei és elõadásai alapján írtuk A tótmegyeri példa címû összefoglalónkat, nyáron már rövid látogatásunk után készült a Hogyan bánik hulladékával a szlovák kistigris? címû írás. A Nemzeti Civil Alap támogatása lehetõvé tette, hogy november 19-20-án kicsit alaposabban utána járjunk a júniusi cikk végén feltett kérdésnek: Miért tud Tótmegyer környékén jól mûködni az, aminek megoldása idehaza reménytelen feladatnak tûnik? Gadó György Pál és Rátz Judit beszámolója 
Mindenkinek más a fölösleges. Nekünk a kiállításon és a honlapon bemutatott tárgyak közül szinte mind, miután jól belegondoltunk. Ma, a Ne Vásárolj Semmit! Napon, arra kérünk mindenkit, hogy szintén gondolja végig, mire van szüksége és mire nincs. Szilágyi László jegyzete
Interjú Vincze Gáborral, az Inter-Metál Recycling Kft. ügyvezetõjével
Szeptemberben már a Die Presse címû lap is foglalkozott vele, hogy Magyarországon virágzik a fémlopás. Visznek mindent, ami mozdítható és látszólag mozdíthatatlan: szobrokat, csatornafedõket, vasúti síneket. A kábellopás és kábelégetés sem új jelenség, lapunkban és honlapunkon is évek óta feltûnik a téma. Ami új, hogy most az egyik legnagyobb hazai fémkereskedõ sürgeti: Végre állítsuk meg ezt az õrületet!
A Nemzeti Civil Alapprogramnak köszönhetjük, hogy a KukaBúvár mostani és következõ számaiban a szomszédos országok hulladékgazdálkodásával foglalkozhatunk. A bevezetõ után talán nem meglepõ, hogy elõször miért Erdélybe indultunk. Székelyföld Erdélyen belül is külön világ. A történelmi Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék és Háromszék területén, a mai Maros megye kisebbik részén, Hargita és Kovászna megyében legalább 700 000 székely él egy tömbben. Gadó György Pál összeállítása