Süni, Sündörgő tábor

Részletes információ: http://sunitabor.hu/

Süni tábor

A táborban alkalmazott módszerek gyökerei a csoportunk által 1984 óta kialakított nomád táborozási stílus, amely egységes szemléletet nyújt a természetről és a társadalomról. A Süni táborok az ilyen típusú táborok között a legjobbak közé tartoznak az országban. Az általános iskolás diákok (8-14 év) kis csoportokra (családok) osztva haladnak körbe egy 7 napos forgószínpad-szerű programon. Szakemberek (egyetemisták, nemrég-végzettek) segítségével, növényekkel, állatokkal, ásványokkal, földtani jelenségekkel és folyamatokkal, a környék néprajzával ismerkednek, valamint főzéssel foglalkoznak délelőtt, délután és este pedig játszanak, kézműves foglalkozáson vesznek részt és meséket hallgatnak. Ezáltal a “Kissünök” egy komplex képet kapnak a tábor környékéről. Mindezen kívül a program része még egy egész napos kirándulás és egy játéknap is.

A táborok minden évben egy keretmese köré szerveződnek, általában a régmúlt idők népeinek természetszemlélete, hagyományai állnak a középpontban. Célja a különböző nézőpontok összehangolása, egyben magyarázatként is szolgál egyes tábori “furcsaságok”-hoz (szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás).

Ezen a szinten elsősorban a természetvédelmi szemléletformálás a célunk. A szakmai programok tematikájában igyekszünk hangsúlyozni az iskolai oktatásban leginkább elhanyagolt gyakorlati ismereteket (határozók használata, terepi tájékozódás stb.). Fontos számunkra a környék néprajzi értékeinek megismertetése, falukutatás, kézműves mesterségek, népdalok tanulása során.

Sokszor a Süni tábor az a hely, ahol a gyerekek (ők a Kissünök) először kerülnek szoros kapcsolatba a Természettel, fontos, hogy ez a találkozás örömteli legyen. Az elsődleges célunk tehát beavatni őket a Természet szépségébe, bevonni őket a Földünk iránti felelősségteljes szemléletbe. A “civilizáció”-tól való elszakadással szeretnénk elérni, hogy a nagyvárosi szemléletmódot természetcentrikus, ill. környezetcentrikus szemlélet váltsa fel. A városban - a Természettől izoláltan élve - nem figyelünk arra, hogy életmódunkkal, szokásainkkal, igényeinkkel milyen károkat okozunk egész bolygónknak. Tehát először meg kell mutatni a Természetet minden oldalról, összefüggéseiben és részleteiben egyaránt, s hogy minél szorosabbá váljon a kapcsolat, kis korban kezdve, az emóciókon keresztül közelítünk (pozitív emocionális élmények megerősítése).

Rá kell érezniük a gyerekeknek, hogy az élőlények sokféleségükkel együtt egyformán értékesek, az ember ilyen értelemben nem kitüntetettebb, nem célja az evolúciónak. Minden élőlény egyenrangú és ez az emberi társadalomra is érvényes. Ezt próbáljuk megvalósítani az egész tábor légkörében, s főleg a családokon belül. A közösség életében való aktív részvétel megerősítésével, az összetartozás érzésének felkeltésével mindnyájan a közösségi tudatot igyekszünk fejleszteni.

Ha egy gyerek jól érzi magát a táborunkban és szeretne továbbra is együtt maradni velünk (szerencsére ez elég gyakori “probléma”), többféle lehetősége van. Az évközi aktivitás elsősorban a Kissünökön múlik - jöhetnek kirándulni, szakköreinkre, rendezvényeinkre (dolgozni is). Minden évben szervezünk “tábortalálkozót”, ahol megnézzük a táboros fényképeket, diaképeket és - ahogy a technika fejlődik- a digitális masinák által készített képeket. Ilyenkor rendszerint a táboros ételek valamelyike is szerepet kap és természetesen újra eljátsszuk, elénekeljük a tábor kedvelt játékait, dalait. Télen is közös “mini-táborra”, népszerűbb nevén Fagyhaláltúrára hívjuk a Kissünöket. Ez lényegében egy három napos hétvégi kirándulás, ahol ismét együtt lehetünk, az ország különböző részeiben élő táborlakó-barátok ismét találkozhatnak, és a Nagysünök is jobban figyelemmel kísérhetik a gyerekek fejlődését.

A környezeti nevelési programjaink - köztük a különböző táborok - szakmai színvonalára jellemző, hogy egykori táborvezetőnk (Breuer László) Pro Natura díjat kapott. Ezek alapján, hosszú távú hatását pedig alátámasztja, hogy a programjainkon egykor részt vett diákok közül közel százan tagjai különböző környezetvédelmi szervezeteknek, közel tízen különböző nemzeti parkoknál dolgoznak. Ez eddig 20 évi szemléletformáló munka mérlege és az a közel háromezer diák, aki élményekkel teli, a természet szépsége által lenyűgözve távoztak táborunkból.

Sajnos az utóbbi években egyre több az olyan Kissün, akinek családja nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudja a tábor részvételi díját kifizetni. Annak érdekében, hogy ezek a gyerekek is eljöhessenek a Süni-táborba, három éve 5-6 Kissünnek csak a részvételi díj felét kell fizetnie.

A tábor szervezői és lebonyolítói fiatalok (Nagysünök), főleg olyanok, akik még évekkel ezelőtt Kissünként voltak először a Süni-táborban. Azóta legtöbbjük a felsőoktatási intézményben tanul, vagy végzett, többen biológia, kémia, földrajz és egyéb természettudományos szakokon, van olyan egykori kissün, aki jelenleg adjunktusként oktat a Gödöllői Egyetemen. Ők (a tábor szervezői, a Nagysünök) önkéntes munkában végzik a tábor lebonyolítását, munkájukért fizetést nem kapnak.

2008-ban második alkalommal jelenik meg a Pangea Egyesület kiadásában egy nomád táborok szervezését bemutató praktikum, mely alapján mindenki szervezhet hasonló tábort, aki hozzánk hasonlóan azt vallja, hogy a Természetről leghatékonyabban a Természetben lehet tanítani.

Sündörgő tábor

A Süni tábort szerető, de onnan már „kiöregedő” gyerekek számára szervezzük évek óta a Sündörgő tábort.

Itt a korábban megszerzett ismeretek elmélyítésére kapnak lehetőséget a résztvevők. A szakmai programok három napig tartanak, a komplex kutatások részletesen körbejárják az adott témát. A túrák hosszabbak, nincsenek családok, de a közösségi élet ugyanolyan.

A tábor körülményei hasonlóak a Süniéhez, és általában maguk a Sündörgők is segítenek a táborépítésben. A Nagysünné válás útja is a Sündörgő táboron vezet keresztül.

Az esti tábortűznél a népdalok, geológusnóták éneklése mellett komoly beszélgetések, viták zajlanak, ezzel is igyekszünk tágítani a hozzánk látogatók világképét.