A PROUT a fényes és tiszta :-) jövőért
A PROUT a progresszív hasznosítás elmélete (mozaikszó a „Progressive Utilization Theory"-ból). Egy holisztikus, alternatív társadalmi-gazdasági elmélet, amely gyökeresen eltér mind a kapitalizmustól, mind a kommunizmustól. Az indiai P. R. Sarkar dolgozta ki 1959-ben. Azt, hogy ez "nem pusztán elmélet", már az a tény is sejteti, hogy a szovjetbarát Indira Gandhi hét évig börtönben tartotta Sarkart, embertelen körülmények között. (Az összes idézet Sarkartól való) Nagy Julianna Eszter írása
A Szépmûvészeti Múzeum tavalyi Hundertwasser kiállításán a görbevonalú, színes házmintázatok mellett láthattuk a mûvész komposzttoalettjét is. Hirtelen felindulásból - a komposzttoalett-kultúra elkötelezett híveként - cikket írtam egy környezetbarát építészettel foglalkozó folyóiratnak, ahol korábban már több írásom is megjelent. A cikket elsõre nagy örömmel fogadták, ám hamarosan kiderült, hogy Hundertwasser kell, de komposzttoalett nélkül. Az ellenállás falát nem sikerült áttörnöm. A számomra mindig is kedves KukaBúvártól viszont szerencsére nem áll távol a környezetvédõ mûvész szemléletmódja. Nemcsics Ákos írása
Megjelent Daniel Quinn új könyve: B története.
Az Ontariói Környezetvédelmi Minisztérium „A jövõ: a nulla hulladék"címmel vitairatot tett közzé, amely a 2002-ben született, a lerakókra kerülõ hulladékmennyiség csökkentésérõl szóló jogszabály felülvizsgálatára készült. 
A bontásból megmaradt, azbeszt tartalmú hullámpala megfelelõ lerakásáról is gondoskodni kell. Nem könnyû feladat, ezért gondoltam, hogy egy naplóbejegyzés erejéig megosztom a tapasztalatokat az erre járókkal. Varga Illés Levente 
A pestszentlõrinci Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvû Gimnáziumban amerikai mintára négy évvel ezelõtt elõször két ivókutat szereltek fel. Arról, hogy honnan jött az ötlet, hogyan jutott el az ivókút Magyarországra, és hogy mik az elmúlt évek tapasztalatai, Hutai László, az iskola igazgatója beszél, aki egyben a projekt megálmodója is. Az interjú célja egy olyan ötlet bemutatása, mely bármelyik iskolában vagy más intézményben megvalósítható. Nagy Andrea interjúja.
Lehet, hogy korainak tûnik Magyarországon „nulla hulladék”-ról beszélni, amikor még a szelektív gyûjtés is csak kevesek számára érhetõ el. Mégis ezt fogjuk tenni. Ennek pedig az az oka, hogy már most el kell kezdenünk magasabbra helyezni a lécet. Az ugyanis nyilván egyértelmû mindenki számára, hogy a szelektálás bevezetése, a hasznosítás fokozatos növelése önmagában nem elegendõ. Nem elegendõ, mert a probléma sem csak annyiból áll, hogy nem tudjuk hova tenni a sok szemetet. Akad azért még egy két apró gikszer ebben a fogyasztói/termelõi struktúrában: fogynak a nyersanyagok és a természetes élõhelyek, elszennyeztük a levegõt, a talajt, a vizeket, megszûnt a helyi közösségek önellátása, egyre nagyobb és bonyolultabb rendszerek vesznek körül, amelyeket nem látunk át, így a saját cselekvõképességünkbe vetett hit is csökken, stb. A hulladékkérdés sem választható el ezektõl a problémáktól, nem lehet a rendszerbõl kiragadva „megoldani”. Rátz Judit és Balogh Emese írása
Van az úgy, hogy néha leltárt készít magának az ember. Számvetést, kvázi. A normális ember például akkor, ha változó korba ér - a magamfajtának megteszi, ha a jogszabály változik. Maradjunk abban, hogy