Külső hírek

Az idei Élelmezési Világnap alkalmából rendhagyó sajtóeseményt tartottak októberben Budapesten. Ezen a szakmabeliek azt vizsgálták, miként biztosítható változatos táplálék a ma és holnap emberének. De hogyan valósítható ez meg a még mindig jelen levő élelmiszerpazarlás tükrében, ha bolygónkon a megtermelt élelem egyharmadát, 1,3 milliárd tonnányit (Magyarországon kb. 900 ezer) végül nem fogyasztja el senki? Nagygyörgy Andrást, a figyelmet az élelmiszerpazarlás társadalmi és környezeti kihívásaira felhívó Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolati igazgatóját kérdeztük szemléletformálásról, céges partik maradékáról, barna kukákról.

Titkolják azt a szerződést, amelyet a Mol hulladékos cége kötött az adóhivatallal. A megállapodás értelmében a NAV a magáncég kérésére és elvárása szerint ellenőrzi a fémkereskedőket, amiért pénzt kap. A kontroll nemcsak az alvállalkozókra, hanem a konkurens cégekre is kiterjed. Az Alaptörvény szerint a közhatalom forrása a nép, nem pedig a tőke – mondta a Szabad Európának egy alkotmányjogász. A fémkereskedők az Alkotmánybírósághoz fordultak.

A konyhában keletkező zöld- és élelmiszerhulladék még mindig a legtöbb háztartásban a kommunális szemétbe kerül, ami több szempontból is káros. A karácsonyi időszakban ez a probléma hatványozottabban van jelen, hiszen az ünnepi ételek elkészítése és elfogyasztása során rengeteg hulladék, majd maradék keletkezik. Mutatjuk, hogyan lehet egyszerűen és okosan gyűjteni a konyhai biohulladékot.

Miközben egyre hatalmasabb mértékű a műanyagszennyezés, hiszen gyakorlatilag nincs már a világnak olyan része – ideértve a vizeinket, a talajt és az emberi testet is –, ahol ne lenne jelen mikroszennyezőként a műanyag, az elmúlt két évben heroikus nemzetközi diplomáciai erőfeszítések irányultak arra, hogy létrejöjjön egy globális egyezmény a műanyagok gyártásának, használatának és újrahasznosításának szabályozására. A tudomány most is irányt mutatott, hiszen a műanyagszennyezéssel kapcsolatosan tudományosan igazolt növekvő ismeretek ráirányították a politikusok és a közvélemény figyelmét erre a problémára, és ez megnyitotta az utat egy globális egyezmény kidolgozása és remélhetőleg az ezt követő erőteljesebb szakpolitikai beavatkozások előtt. A műanyagszennyezésről szóló nemzetközi egyezmény kidolgozását célzó tárgyalások ötödik fordulóját november végén a dél-koreai Puszanban tartották, amely szomorú, de nem meglepő módon eredménytelenül zárult.

Közhely, de igaz, a karácsony manapság már nem annyira a szeretet, hanem jóval inkább a (túl)fogyasztás ünnepe. Becslések szerint a magyarok idén a kereskedőknél 750 milliárd forint értékben fognak vásárolni karácsonyi ajándékokat, és ehhez jön még a karácsonyi menü, ami az élelmiszerüzleteknek nagyjából 950 milliárd forintos forgalmat hozhat. Ha ez a nagyságrendű költés valóban megvalósul, akkor Nagy Márton gazdasági miniszter nagyon boldog lesz, nem győzi ugyanis helyreigazítani a sajtót, amikor szerinte rosszul olvassuk a kiskereskedelmi forgalomról szóló KSH-jelentéseket. A telex.hu cikke.

Tényleg 2025 jelenti a lomizás végét? Mi változik azon túl, hogy messzebbre kell majd vinnem a nagyitól örökölt vitrint? Van-e bármi környezetvédelmi előnye a MOHU tervének? Megnéztük, mit jelent a ház elé kipakolt kincsek korszakának vége, és annyi biztos, hogy mostantól jobban oda kell figyelnünk a szemetünkre. Már csak az a kérdés, menni fog-e.

A hat hónapja kezdődött és a mindennapok szerves részévé vált kötelező palackvisszaváltási rendszer révén a fogyasztók naponta 5-6 millió italcsomagolást váltanak vissza, és a jótékonykodásra is figyelmet fordítanak: eddig összesen százmillió forintot ajánlottak fel karitatív célokra.

Az Európai Unió Föld-megfigyelési programjának adatai alapján az elmúlt 17-ből a múlt hónap volt a 16., amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előttit.

Tesztelik a közterületi palacktartókat, amelyeknek célja, hogy a közterületi hulladéktól elkülönítetten legyen lehetőség a visszaváltható palackok gyűjtésére – közölte a Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön az MTI-vel.

„Meg tudom erősíteni, hogy a MOHU másképp tervezi a lomtalanítást jövőre” – írta a Szabad Európának Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester, miután a lap arról kérdezte, hogy valóban kerületenkénti gyűjtőpontokon, évente néhány napon át lenne-e lehetőség a lakossági hulladék lerakására Budapesten a MOHU tervei szerint. Baranyi szerint a gyűjtőpontos rendszer „kényelmetlenebb és komplikáltabb” lenne.