Párhuzamosan több vállalkozással szemben is eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mivel az ásványvizes és üdítőitalos palackok címkéin feltüntetett és egyéb kereskedelmi kommunikációjukban alkalmazott, a termék környezeti hatásaira vonatkozó állításokkal valószínűleg megtévesztették a fogyasztókat.
Akár 20-25 ezer forintot is meg lehet keresni egy nap palackgyűjtéssel a Sziget fesztivál környékén – ezt egy érintett árulta el a Detsche Welle magyar stábjának. Ő a rendezvény bejárata környékén eldobott sörösdobozokat és italospalackokat gyűjti össze délutánonként, majd a közeli hipermarketben váltja vissza azokat.
Idén tavasszal az Európai Parlament új, a csomagolás teljes életciklusát szabályozó rendeletet fogadott el. Néhány éven belül komoly tilalmak lépnek életbe bizonyos egyszer használatos műanyag csomagolásokra a friss gyümölcsöktől a reptéri bőrőndfóliázásig, kötelező lesz a saját dobozban lehozni az elviteles ételt, és az egyik legfontosabb előrelépésként betiltják az örök vegyi anyagok használatát az élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagokban. Ezek lesznek a legfontosabb változások.
Lehetünk tapasztalt növénynevelők, vagy akár elfoglalt, esetleg feledékeny amatőrök, egészen biztos, hogy mindannyian szembesültünk már azzal, hogy szobanövényeink hervadni, barnulni kezdenek. A különböző növényfajták más-más igényűek, de vannak olyan fajták melyek sokkal ellenállóbbak, jobban alkalmazkodnak a nem tökéletes fényviszonyokhoz és öntözési szokásokhoz, mint egyes társaik.
A nyár egyik, ha nem a legkedveltebb desztinációi a tengerpartok. Az év ezen időszakában kikapcsolódásra vágyó turisták milliói lepik el a szebbnél szebb partokat a világ minden táján. Azonban a turizmus és annak hozadékai negatívan hatnak a környezetünkre, rombolva a tengerpartok ökoszisztémáját. E cikkben szeretnénk útmutatást és tippeket adni a környezetbarát strandoláshoz, amelyek figyelembevételével hozzájárulhatunk a part menti övezetek megóvásához, hogy a jövő nemzedékei is élvezhessék a tengerpartok nyújtotta kikapcsolódást.
Az egyszer használatos műanyagok világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Ezek a termékek, amelyek rövid élettartamuk után a szemétben végzik, jelentős környezeti károkat okoznak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy hol termelik a legtöbb műanyaghulladékot, és miért fontos, hogy foglalkozzunk a kérdéssel.
Idén a tavalyi évhez képest egy nappal korábban, augusztus elsején jött el a túlfogyasztás világnapja. Ez azt jelenti, hogy a világ fogyasztói idén mindössze hét hónap alatt feléltek annyi erőforrást, amennyit a Föld 12 hónap alatt képes fenntarthatóan biztosítani. A túlfogyasztás világnapja alkalmából a Jófogás online felmérést készített közel ötezer felhasználó körében. Az apróhirdetési platform felhasználói szerint a használt műszaki cikkek minősége, tartóssága vetekszik az újonnan gyártottakéval. A másodkézből beszerzett termékek fő vonzereje a költséghatékonyság: a válaszadók közel fele ugyanis féláron jut hozzá ugyanazokhoz a termékekhez, mint újonnan.
Bécs 11. kerületében, Simmeringben található Pfaffenau-i hulladékégető üzem Ausztria legmodernebb gyára, ahol áramot és hőt állítanak elő több ezer háztartás számára. Emellett itt azt is vizsgálják, hogyan lehet a jövőben a maradék égéstermékeket hasznosítani. Bécs városának köztisztaságért és hulladékgazdálkodásért felelős ügyosztálya (MA48) most a jövő hulladékgazdálkodását kutatja.
Az italcsomagolások kötelező visszaváltásának magyarországi rendszere gyakorlatilag a bevezetés pillanatában megbukott. A vesztesek között van az összes fogyasztó és a környezet is, ez azonban aligha akadályozza meg az Orbán-kabinetet az elvetélt kísérlet folytatásában.
Kicsit több mint egy éve, 2023 júliusában indult el a Mol leányvállalataként jegyzett MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) hulladékgyűjtési rendszere. A vállalat szerint az első év egy próbaidőszak volt, de még mindig úgy tűnik, hogy van mit tanulnia a Molnak az iparágról.