Külső hírek

Megosztott felelősség

  • 2009. január 21.
  • humusz
szili_uj_120Miután hirtelen el kellett fogadni egy mindenkinek rossz termékdíj törvény módosítást, gyorsan el is kezdõdött egy komoly egyeztetõ folyamat a szabályozás átfogó módosítására. Megosztott felelõsség, ez az ipar jelszava. Ez, – gondolom – „gyártói felelõsség” lánykori néven született, de hát a felelõsséget, amint lehet, meg kell osztani.

A PROUT a fényes és tiszta :-) jövőért

  • 2009. január 15.
  • humusz

lefele_120_01A PROUT a progresszív hasznosítás elmélete (mozaikszó a „Progressive Utilization Theory"-ból). Egy holisztikus, alternatív társadalmi-gazdasági elmélet, amely gyökeresen eltér mind a kapitalizmustól, mind a kommunizmustól. Az indiai P. R. Sarkar dolgozta ki 1959-ben. Azt, hogy ez "nem pusztán elmélet", már az a tény is sejteti, hogy a szovjetbarát Indira Gandhi hét évig börtönben tartotta Sarkart, embertelen körülmények között. (Az összes idézet Sarkartól való) Nagy Julianna Eszter írása

Ahol a művészet székel

  • 2009. január 08.
  • humusz

hwabra4kk_120A Szépmûvészeti Múzeum tavalyi Hundertwasser kiállításán a görbevonalú, színes házmintázatok mellett láthattuk a mûvész komposzttoalettjét is. Hirtelen felindulásból - a komposzttoalett-kultúra elkötelezett híveként - cikket írtam egy környezetbarát építészettel foglalkozó folyóiratnak, ahol korábban már több írásom is megjelent. A cikket elsõre nagy örömmel fogadták, ám hamarosan kiderült, hogy Hundertwasser kell, de komposzttoalett nélkül. Az ellenállás falát nem sikerült áttörnöm. A számomra mindig is kedves KukaBúvártól viszont szerencsére nem áll távol a környezetvédõ mûvész szemléletmódja. Nemcsics Ákos írása

Valójában kicsoda B?

  • 2008. december 19.
  • humusz

btort_120Megjelent Daniel Quinn új könyve: B története.
A szerzõt az Izmael c. könyv tette híressé.
Mindkét regényt Trombitás Gábor fordította.

Ontario nulla hulladék terve

  • 2008. november 26.
  • humusz
zwAz Ontariói Környezetvédelmi Minisztérium „A jövõ: a nulla hulladék"címmel vitairatot tett közzé, amely a 2002-ben született, a lerakókra kerülõ hulladékmennyiség csökkentésérõl szóló jogszabály felülvizsgálatára készült.

Szelektív gyűjtés Bázelben

  • 2008. november 20.
  • humusz
Igen, sajnos szemetet még a környezettudatosnak tekintett svájciak is termelnek. Nem is keveset. Csak a hazai viszonyokhoz képest kicsit jobban alájuk van szervezve a szelektív gyûjtés – külföldiként is jól el lehet igazodni abban, hogy mikor, hol, milyen szemetet és hová. Balogh Emese írása.

Az azbeszt hullámpala útja a lerakóba

  • 2008. november 13.
  • humusz

vargailleslevente_120A bontásból megmaradt, azbeszt tartalmú hullámpala megfelelõ lerakásáról is gondoskodni kell. Nem könnyû feladat, ezért gondoltam, hogy egy naplóbejegyzés erejéig megosztom a tapasztalatokat az erre járókkal. Varga Illés Levente blogjából.

 

 

 

Ivókút az iskolában

  • 2008. október 30.
  • humusz

ivokut_120A pestszentlõrinci Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvû Gimnáziumban amerikai mintára négy évvel ezelõtt elõször két ivókutat szereltek fel. Arról, hogy honnan jött az ötlet, hogyan jutott el az ivókút Magyarországra, és hogy mik az elmúlt évek tapasztalatai, Hutai László, az iskola igazgatója beszél, aki egyben a projekt megálmodója is. Az interjú célja egy olyan ötlet bemutatása, mely bármelyik iskolában vagy más intézményben megvalósítható. Nagy Andrea interjúja.

Amire nincs szükség, az hulladék....vagy a hulladék az, amire nincs szükség?

  • 2008. október 16.
  • humusz
mege_grafLehet, hogy korainak tûnik Magyarországon „nulla hulladék”-ról beszélni, amikor még a szelektív gyûjtés is csak kevesek számára érhetõ el. Mégis ezt fogjuk tenni. Ennek pedig az az oka, hogy már most el kell kezdenünk magasabbra helyezni a lécet. Az ugyanis nyilván egyértelmû mindenki számára, hogy a szelektálás bevezetése, a hasznosítás fokozatos növelése önmagában nem elegendõ. Nem elegendõ, mert a probléma sem csak annyiból áll, hogy nem tudjuk hova tenni a sok szemetet. Akad azért még egy két apró gikszer ebben a fogyasztói/termelõi struktúrában: fogynak a nyersanyagok és a természetes élõhelyek, elszennyeztük a levegõt, a talajt, a vizeket, megszûnt a helyi közösségek önellátása, egyre nagyobb és bonyolultabb rendszerek vesznek körül, amelyeket nem látunk át, így a saját cselekvõképességünkbe vetett hit is csökken, stb. A hulladékkérdés sem választható el ezektõl a problémáktól, nem lehet a rendszerbõl kiragadva „megoldani”. Rátz Judit és Balogh Emese írása

Csapataink harcban állnak

  • 2008. október 16.
  • humusz
Szeptemberben az 1 % nyertes pályázók, vállalati és civil önkéntesek megindultak a szeméthalmok ellen, míg a többi fronton folytatódott a lobbizás a jövõ évi forrásokért, a kiemelt közcélért és a hatékonyabb jogalkalmazásért.

Oldalak