Az olcsó termékekre és magas forgalomra épülő modell magában hordozza a túlfogyasztást, ugyanis az alacsony minőségű ruhák gyorsabban tönkremennek, tehát folyamatosan új cuccokat kell vásárolni. Az instant ruháknak pedig jelentős hatása van a környezetre
Globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai, és tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben kijelölt célokat − állítja a Greenpeace új nemzetközi jelentésében.
Ha nem fékezzük meg a jelenleg uralkodó fogyasztási és termelési tendenciákat, akkor a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 52 százalékát a mezőgazdaság fogja adni a következő évtizedekben, melynek 70 százaléka a hús- és tejiparból származik.
Évente 4300 milliárd cigarettacsikket dobnak el az utcákon világszerte. A csikkek szétdobálása egyszerre pazarlás és környezetszennyezés. De mit is kezdhetnénk a környezetterhelő és nem túl szép csikkekkel? Egy ausztrál vállalkozás az útépítésnél látta meg a lehetőséget aszfalt alapanyagaként, de máshogyan is hasznosíthatók az eldobott csikkek.
A brit kormány elvetette az úgynevezett tejeskávéadó ötletét, amelyet az eldobható kávéspoharakra vetettek volna ki a hulladéktermelés visszaszorítása érdekében, mert úgy véli, hogy hatékonyabb megoldás, ha a kávézók inkább kedvezményeket adnak azoknak a vásárlóknak, akik saját bögrével érkeznek – írta a BBC News.
Saját forrásból új kemencét épít az orosházi O-I Manufacturing Magyarország Üvegipari Kft. Az új kemence építése alatt három hónapig szünetel a gyártás – és ezzel együtt az üveghulladék hasznosítása is. A gyár évente mintegy 110 ezer tonna fehér öblösüveget gyárt – jelentős részben a konzervipar részére. Ehhez az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint 2016-ban mintegy 17 800 t hulladék üveget használtak fel.
Korunk egyik legjelentősebb problémája a hulladékkeletkezés. Elég csak megnézni a kutatások eredményeit: csak Magyarországon nagyjából napi egy kilogramm szemetet termelünk fejenként, tehát egy három tagú családban több mint ezer kiló hulladék keletkezik egy év alatt. A közterületeken és munkahelyeken összegyűjtött szemét még mintegy 150 kilót tesz ki személyenként egy évben. Ezzel az a legnagyobb baj, hogy csak elenyésző részüket gyűjtjük szelektíven, így nagy többségük hulladéklerakókban végzi. Pedig manapság már számos megoldás van ezek újrahasznosítására, a dísztárgyaktól és kiegészítőktől kezdve a bútorokon és használati eszközökön át egészen a közlekedési eszközökig. Mutatjuk a legkreatívabb és legmeglepőbb ötleteket!
Az óceáni halak gyomrában műanyaghulladékot találtak, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában is.
A tengerbe jutó műanyaghulladék az Északi-sarkvidéket sem kíméli, a műanyag mikroszemcséi beépülnek a tenger jegébe, és a sarkkörön túli élővilágot is veszélyeztetik.
Legújabb akciójában a PET Kupa 4 hektáros Natura 2000-es ártéri erdőterületet tisztított meg a főként pillepalack hulladéktól. A Vásárosnamény és Tiszaszalka határában levő területen 3 nap alatt 1200 zsák szemetet gyűjtöttek össze, melyet egy ipari bálázógéppel 21 bálába préseltek össze. Emellett a PET Kupa szakemberei bejárták a Felső-Tisza 70 folyamkilométeres szakaszát, hogy felmérjék az ottani hulladékhelyzetet és ezzel előkészítsék a nyári környezetvédelmi, vízi versenyt.