Egy-egy főzés alkalmával több, mint három órát töltünk azzal, hogy kitaláljuk, mi legyen az ebéd, sorbanálljunk a boltban és hazacipeljük a bevásárlást, a hozzávalók egy része mégis a kukában landol. A fenntartható és tudatos életvezetés a konyhában kezdődik, kis tervezéssel a pazarlást könnyen meg lehet előzni. Ebben segít a HAMM, ami friss, termelői és kimért hozzávalókat szállít házhoz.
A tengerek mélyén és a tengerfenéken még nagyobb a mikroműanyag-szennyezettség, mint azt korábban feltételezték – állapították meg német tudósok egy tanulmányban.
A Global Alliance for Incinerator Alternatives (GAIA; Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért) Asia Pacific egy új közleményben feltárta az igazságot a hulladékhasznosító művekkel (angolul waste-to-energy [WtE] hulladékégető művek) kapcsolatban.
Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatásából kiderült, hogy mennyire vannak tisztában az emberek az ESG fogalmával Magyarországon, illetve mit jelent számukra a fenntarthatóság. A kutatás azt is megmutatta, hogy a megkérdezettek 16 százaléka a használati tárgyak adományozását sorolja a fenntarthatósághoz. Az emberek szívesen segítenek másokon, de vajon milyen tényezők befolyásolják őket az adományozással kapcsolatos döntéseikben?
Öt elképesztő méretű szemétszigetet tereltek össze a tengeráramlási rendszerek a Föld óceánjaiban, az Atlanti-óceán északi és déli részén, az Indiai-óceánon, illetve a Csendes-óceán Észak-Amerikához és Dél-Amerikához közeli régiójában. A folyókból és tengerpartokról az óceánokba kerülő, nagyrészt műanyaghulladékból álló kupacok elhelyezkedése egybevág a nagy óceáni forgásrendszerek középpontjával, ahol az áramlás erőssége a leggyengébb.
Először találtak mikroműanyag-szennyezést marha- és sertéshúsban, tejben, valamint tehenek és sertések vérében – írta egy holland kutatás alapján a The Guardian.
Idén is eljött a nyaralások időszaka, és mint minden nyáron, most is sokan indulnak nyári szabadságolásra, kikapcsolódásra. Így hát nem árt, ha kicsit áttekintjük utazásaink alatt mivel tudjuk csökkenteni a környezeti terhelést. Következő felsorolásból, ha már néhány pontot betartasz akkor sokat tehetsz a hulladékmentes környezetért. Lássuk is mik ezek a pontok.
Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre? – teszi fel kérdéseit a Nébih Ételt csak okosan oldala.
Temérdek tippet hallunk arról, hogyan tehetjük környezetbarátabbá az életünket: kezdve a lebomló szívószálaktól egészen a társadalomból való kivonulásig. Minek van értelme? Talán azoknak van igazuk, akik szerint minden egyéni tett haszontalan csepp a tengerben?
A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.