Humusz hírek

Némileg megkésve, de megjelent a HuMuSz pedagógusoknak és környezeti nevelõknek szánt februári hírlevele.  Az elektronikus kiadvány eddigi számai letölthetõk a weboldalról, feliratkozni a hírlevélre szintén a honalpon lehet.

 

Képzeld el, hogy
ez a Tölgy közel száz
éves, és mintegy 20 méter
magas. Terebélyes koronájának
átmérõje12 méter. Minden évben több mint
600 000 levelet hajt ki, amelyeknek alapterülete
1200 négyzetmétert tesz ki. A levéllemezek150 000
négyzetméter nagyságú felületet rejtenek magukban,
melyeken keresztül a gázcserét végzi. Ez a terület
pontosan akkora, mint két futballpálya. Ez a
kifejlett Tölgy egy napsütéses napon 9 400 liter szénmonoxidot
alakít át, melynek tömege 18 kg. Ehhez a leveleken keresztül 36 000 köbméter
levegõnek kell áramolni, mivel a levegõ szénmonoxid tartalma 0,03%.
Ilyen hatalmas mennyiségû levegõbõl szûri ki a port, a gomba spórákat,
levegõ baktériumokat és más káros anyagokat. Ez a Tölgyfa naponta
400 liter vizet vesz fel és párologtat el, melynek következtében javítja a levegõ
páratartalmát. Az élet nélkülözhetetlen feltétele az oxigén, ezt csak a fény
megkötésére képes növények tudják elõállítani. Ez az öreg tölgy 10 ember napi
oxigénszükségletét, 13 kg oxigént állít elõ. Ez a 100 éves fa a nap energiáját
felhasználva egy nap alatt 12 kg cukrot, szerves hajtóanyagot állít elõ.
E hatalmas mennyiségû tápanyag egy részét felhasználja újabb ágak fejlesztésére,
a másik részét törzsében, ágaiban raktározza. Ha ezt a fát
kivágjuk, mert helyén új utat építünk vagy, mert valaki panaszt tesz,
hogy túl nagy az árnyéka vagy mert éppen oda akar valamelyikünk
egy szerszámoskamrát építeni vagy, mert valakinek
az ereszcsatornájába hullik a fa lombja,
akkor körülbelül
2000 darab
egyenként
1 köbméteres
koronájú
facsemetét
kellene ültetni
ahhoz, hogy pótolni lehessen
ezt a 100 éves Tölgyet. Ennek költsége körülbelül
150.000 euróra tehetõ, amely 37.500.000 forint lenne.

 

Forrás:

http://forestpress.hu/

 

A hulladékból készülõ papír gyakorlatilag a cellulóz alapúhoz hasonlóan készül. A hulladékot recirkuláltatott vizû edénybe teszik, ahol tisztítás után addig keverik, amíg megfelelõ szilárdságú lesz. A hulladékban lévõ festéket, és lakkot segédanyaggal kezelik.

Ezt követõen a pép egy szitaszalagon fut végig, ahol kifolyik belõle a víz; majd préselik, és szárító hengerbe kerül. Még vágás elõtt, a jó minõségû papír eléréséhez (keményítõ oldattal történõ) felületkezelésen megy át az anyag. A végtermék hulladék aránya 50-tõl akár 100 százalékig is terjedhet, viszont szakértõk szerint a jó minõségû papír eléréséhez legfeljebb 70 százalék lehet a hulladék aránya. Mivel a körfolyamatba visszavitt papír rostjai fokozatosan rövidülnek, elméletileg ugyanazt az anyagot legfeljebb 5-10 alkalommal lehet újrahasznosítani, ugyanis a rövidülõ rostok miatt könnyebben szakad az új papír. A jó minõség eléréséhez a hulladékpapírt többnyire friss rostanyaggal keverik.

A papírgyártás az egyik leginkább vízigényes iparág, és ez jelenti a legnagyobb környezeti terhelést is, ugyanis számos festékanyag, oldószer kerül a vízbe, ami (nem megfelelõ tisztítás esetén) az élõvizekbe jutva elsavanyítja, elszínezi vizeinket. A másik gondot a szintén nagy energiaigény jelenti. Mint látható, a hulladék papírból készülõ termékhez is szükség van új farost alapanyagra, melynek kitermelése világszerte problémát jelent.

 

A tavaszi elõadássorozat programja a HuMuSz Házban. Az elõadások minden szerdán 18 órakor kezdõdnek. térkép